Hogyan mondjam el neked?
A savanyított tejtermékek (azon belül is az úgynevezett „fehérek”: a kefir, a tejföl, a túró és a natúr joghurt) különösen egészségesek – de ezt nehéz kommunikálni. Más, magasabb árszínvonalú, több lehetőséget rejtő kategóriák jobban fejlődnek – viszont ez is egy közel 50 milliárd forintos piac. Az emberek igénylik az újat – az alapélelmiszereknél mégis ragaszkodnak a megszokotthoz. Ez a sok „kétarcúság” magyarázza, hogy miért igyekszik minden márkagyártó jelen lenni a savanyított tejtermékek között – ugyanakkor miért nagy az óvatosság az innovációkat tekintve. Az egészségtudatosság szerepének növekedése a savanyított tejtermékek esetében is nagy lehetőségeket rejt magában. Ám mint minden alapélelmiszernél, itt is meg kell küzdeni a megszokással: az évtizedek alatt berögzült ízeken, állagon, csomagoláson túllépő megoldásokat nehezebb elfogadtatni, mint egy fiatal, fejlődő kategória esetében.
– Olyan termékekről beszélünk, amelyek mindennapi táplálkozásunk részei. A fogyasztók egy része elvárja, hogy ezeket az alaptermékeket a megszokott ízben, formában, árban kapja, ne kelljen elgondolkodnia, hogy mire jó, hogyan kell felhasználnia, mennyit célszerű fogyasztania belőle – világít rá Paragi Emese, a Sole-MiZo ZRt. márkamenedzsere.
Ráadásul a tejtermékek piacán az olyan, magasabb hozzáadott értékű termékek fogyasztása bővül a legdinamikusabban, mint a sajtoké, az ízesített joghurtoké vagy a tejdesszerteké. És miután a gyártók is szeretnék minél nagyobb mértékben kivenni a részüket a gyorsabb megtérüléssel kecsegtető kategóriák fellendüléséből, a savanyított tejtermékek innováció szempontjából kicsit háttérbe szorulnak. Pedig a tejföl, a túró, a kefir és a natúr joghurt, a maguk 50 milliárd forint felé közeledő éves forgalmával, rendkívül fontos szerepet játszanak a boltok kínálatában.
A kommunikációtól a kihelyezésig
Természetesen szó sincs arról, hogy ez a piac teljesen híján lenne az újító szellemnek. Főleg a natúr joghurtok és a kefirek között nyert polgárjogot az egészségesség, mint hozzáadott érték. Ezzel együtt polarizálta is a kategóriát, egyik végén az imitátumokkal, másikon (például) a probiotikus termékekkel. A trend élharcosa a Danone, amelynek vállalati külső kapcsolatok igazgatója, Kiss Beáta, sajátságos kihívásokról számol be ennek kapcsán:
– Különös odafigyelést és jogi gondosságot igényel az ilyen jellegű termékek kommunikációjának kidolgozása. Az egészségre kifejtett jótékony hatásuk (megfelelő és általános tudományos alátámasztottság esetén) kommunikálható, de gyógyhatás nem tulajdonítható nekik. Ez jogi értelemben egyértelműen különválik egymástól, de a fogyasztói kommunikációban nem könnyű megtalálni az egészséges határvonalat, ahol egyrészt a kettő nem mosódik össze, másrészt az átlagos fogyasztó számára érthető marad a szöveg.
A Danone mint piacvezető, felelősségének érzi a fogyasztók pontos tájékoztatását a friss tejtermék kategóriáról, ezen belül pedig legfőképpen a probiotikus tejtermékek kedvező élettani hatásairól. Nagyon komplex csapatmunkát és összefogást igényel ez Kiss Beáta szerint, hiszen több feltételnek is meg kell felelni:
a) ez a kommunikáció tényleg eljusson a fogyasztóhoz;
b) világos és érthető is legyen számára (vagyis a tudományos szaknyelvet le kell fordítani);
c) érdekes is legyen annyira, hogy a folyamatos „információbombázás” alatt lévő emberek odafigyeljenek az új, hasznos információkra.
– Éppen ezért egyre több alternatív kommunikációs eszközt használunk a klasszikus ATL-eszközök mellett: internetes tájékoztatóoldal, szakmai szakértők bevonása a fogyasztói kérdések megválaszolásába stb. De nem elég csak fejleszteni és kommunikálni. Savanyított tejtermékről lévén szó, sok múlik a szállításon és a kihelyezésen is.
– A kihelyezés specifikus, hiszen egyrészt hűtőben lehet kihelyezni, másrészt a minőségmegőrzési idő rövid – hangsúlyozza Kiss Beáta. – Ezért fontos, hogy a rendelkezésre álló hűtött felületet az egyes termékkategóriák, és azon belül az egyes márkák különböző forgási sebességének figyelembevételével alakítsa ki a kereskedő. Az optimális szortiment és polckép kialakítását több kereskedelmi láncnál piaci adatokkal támogatjuk.
Magasabb a magyar minőség
Paragi Emese szerint a natúr savanyított termékek előtt számos innovációs lehetőség áll akár ízben, akár csomagolásban.
– A Nyugat-Európából begyűrűző trendek a jövőben nálunk is egyre erőteljesebben fogják hatásukat kifejteni – jósolja. – Ugyanakkor figyelembe kell venni a magyar sajátosságokat, és a kettő ötvözetéből kell kialakítani a hazai piac számára még „emészthető” termékportfóliót.
A Sole-MiZo ZRt. savanyított tejtermékekből is széles termékválasztékot kínál mind kiszerelésben, mind zsírtartalomban, így próbálja minél szélesebb fogyasztói kör számára elérhetővé tenni a kategóriát.
– A kereskedelmi márkás és importtermékekkel szemben folyamatosan magas minőségű, megbízható termékekkel és a tudatos márkaépítéssel kívánjuk felvenni a versenyt. Az elmúlt időszak botrányai is azt bizonyítják, hogy az élelmiszer-biztonság kérdése mennyire fontos. Az európai uniós előírásoknál gyakran szigorúbb szabályok szerint készülő minőségi magyar tejtermékek biztonságot jelentenek a fogyasztóink számára – húzza alá Paragi Emese.
Aktuális újdonságról is be tud számolni a márkamenedzser: az alapélelmiszerek közé sorolt túró kategóriában húsvét előtt kerültek piacra a MiZo tégelyes túrók 250 grammos kiszerelésben, félzsíros és zsírszegény változatban.
Szalai László
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Indul a karácsonyi roham a játékpiacon
Kezdetét veszi a hazai játékpiac legforgalmasabb időszaka: a karácsony előtti…
Tovább olvasom >Többutas csomagolások jövője – mire készüljön a kereskedelmi szektor?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki…
Tovább olvasom >10 éves a magyar Black Friday – az akcióvadászattól a tudatos vásárlásig
A Black Friday Magyarországon 10 év alatt sokat változott: míg…
Tovább olvasom >