Hogyan mérjük a sikert?

A vállalati teljesítményekről szóló jelentések látszólag azonos módon épülnek fel, árbevétel, nyereség, profit, vagy éppen a részvényárfolyamok változása szerepel az elemzésekben. Mint ahogy arra Biczó Péter, a PricewaterhouseCoopers Kft. igazgatója felhívta a figyelmet, a piaci siker mérőszámai aszerint változhatnak, hogy melyik számviteli rendszert, és azon belül milyen elszámolási lehetőséget alkalmaznak a cégek az egyes mutatók kiszámításához.A vállalati siker mérése két alapvető mutatóval jellemezhető. A piaci sikert a részesedésnek árbevételen alapuló százaléka mutatja, míg a belső siker mutatója a növekvő nyereség. Természetesen használatosak még egyéb mutatószámok, így például az egy részvényre jutó nyereség, árfolyamváltozások, hatékonysági mutatók, de tulajdonképpen a cégek megítélését alapvetően e kettő határozza meg.

Előbb vagy utóbb
A piaci részesedés az árbevétel és a teljes piaci összértékesítés hányadosa. Ezt a mutatószámot az árbevétel határozza meg, így nem mindegy, hogy mit értünk alatta. Az árbevétel meghatározása látszólag egyszerű feladat, azonban más eredményt kapunk a magyar számviteli szabályok szerinti, illetve a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerint meghatározott beszámolóban. Így egyes cégek piaci részesedésének mértékét meghatározza, hogy milyen rendszerben készítik a pénzügyi jelentésüket.
Az egyik problémát a magyar piacon is egyre népszerűbb engedmények és rabattok elszámolása okozza.
Alapesetben az FMCG-cég az engedményekkel csökkentett árbevételt veszi számításba, de nem mindegy, hogy az eladási fázis melyik pillanatában számolják el az adott engedményt. Mint Biczó Péter elmondta, az IFRS szerint az árbevételt csökkenteni kell az engedményekkel, még akkor is, ha az például a forgalom nagyságához, vagyis egy adott mennyiségen túli vásárláshoz kapcsolódik, és utólag lehet a pontos összegét felmérni és elszámolni. A magyar számviteli rendszer szerint viszont csak a számlában feltüntetett engedménnyel kell csökkenteni az árbevételt. A később elszámolt engedményt az FMCG-cég a ráfordításai között számolja el, vagyis összességében az árbevétele magasabbnak látszik, mint amennyi az elszámolások után valóban befolyt a kasszába.

Rontják a tisztánlátást
A kereskedelmi szektor szereplőinél a kapott engedményeknek a készletek értékelésénél és ezáltal a tényleges vállalati nyereség meghatározásánál van jelentőssége. Az IFRS rendszer inkább tartalomvezérelt, az engedmények azonnali elszámolását nem köti a számla tartalmához, vagyis a készletek beszerzési értékét az utólagos engedmények rögtön csökkentik, így a profitot is. A magyar számviteli rend szerint csak a számlázott engedmények csökkentik a készletek beszerzési árát. Ha viszont nem a számlában jelenik meg, hanem utólag, akkor egyéb bevételként jelenik meg a kapott engedmény, így a valóságosnál magasabb lesz a nyereség.
A különbség meglehetősen magas lehet. A kereskedőcégeknél ugyanannak a 100 egységnyi értékű, utólag 10 százalékos forgalomarányos engedménnyel teljesült beszerzésnek az előbb említett módon való elszámolása IFRS szerint 90 egységnyi nyereséget ad (ha a teljes beszerzés készleten van), míg a magyar rendszer szerint 100-at. Különbség keletkezik a fedezet meghatározásában is, hiszen az IFRS szerint a kapott engedmény a készletértékelésen keresztül beépül az eladott áruk beszerzési értékébe, a magyar számvitel szerint viszont nem, hanem egyéb bevétel lesz.
Az utólagos engedmények értéke az utóbbi években jelentősen növekedett, és az elszámolás különböző módjai jelentősen ronthatják a gazdasági tisztánlátást. Mint Biczó Péter rámutatott, az utólagos, forgalomarányos engedmények elszámolása gondot okoz a termékszintű fedezet pontos meghatározásánál mind a kereskedő, mind az FMCG-cégek számára.

Bevétel vagy kiadás?
A másik problémát a pénzforgalmi, cash-flow megfontolások jelentik. Az olyan elszámolási rendszerben, ahol jelentős az utólagos engedmények aránya, a kereskedőcégek a járó engedményhez később jutnak hozzá, így a folyamatos működéshez szükséges cash-flow-igényük magasabb, mintha minden engedmény azonnal a beszerzéskor el lenne számolva. Az FMCG-cégeknél az utólagos engedmény hatása a cash-flow-ra fordított, az értékesítés pillanatában van szüksége kevesebb pénzre, miután az engedményt később utalja át.
Ugyancsak eltérést okoz a kétféle cégcsoport elszámolásában a speciális rabattok megjelenése, a „kettőt fizet, hármat kap” akciók, voucherek, utalványok, bónuszpontok beváltása elszakad az értékesítés pillanatától, így előáll ismét a már ismertetett probléma, melyik fázisban számolható el bevételként vagy kiadásként?
– Ha például a kereskedőcég a „kettőt fizet, hármat kap” akciót úgy számolja el, hogy három eladott termék árát könyveli el bevételként, és egy egységet promóciós költségként mutat ki, akkor olyan összeggel növeli az árbevételt, amely tulajdonképpen be sem folyt, és bár az üzleti cél szempontjából ez az elszámolás akár logikusnak is tűnhet, semmiképpen sem szabályos – mondja a PwC szakértője.
Elszámolás szempontjából hasonló problémát jelent a kuponok jelentette kötelezettségek számbavétele. Vagyis az adott mennyiség megvásárlásához adott kupon mint kötelezettségvállalás azonnal megjelenhet-e a költségek között, vagy csak akkor, amikor beváltják azt?

Eltérések a lízingben is
A lízingügyletek minősítése az eszközbeszerzések és finanszírozásuk könyvekben történő kimutatása szempontjából fontos. A bérlethez hasonlító úgynevezett operatív lízing, és egy beruházási döntést átváltó pénzügyi lízing alapvetően különbözik abból a szempontból, hogy a bérbe adó vagy a bérbe vevő cég rendelkezik-e az eszközhöz kapcsolódó összes haszonnal és kockázattal, illetve a lízingszerződés lejárta után megveheti-e vagy sem az adott eszközt? A magyar számviteli szabályok és az IFRS fogalmi meghatározása sok szempontból eltér, ezért gyakran előfordul, hogy ugyanannak az ügyletnek más az elszámolása a különböző könyvekben. Ennek megfelelően az eladósodottsági és nyereségmutatók jelentősen eltérhetnek az IFRS és a magyar szabályok szerint készített beszámolókban, aminek eredményeképp a vállalatok pénzügyi megítélése és sikermutatói ki vannak téve az elszámolási módszerek és rendszerek szövevényes rendszereiben lévő különbségeknek.
Lakatos Mária