Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?
A szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan lesz a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

kép: Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságért
A körkörös gazdaságban a hulladékra nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk. Az újrahasznosítás azonban kockázatokkal is jár, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az anyagukban vagy energetikai szempontból újrahasznosított termékeket. Az idén 30 éves WESSLING Tudásközpont a hatályos európai és hazai sztenderdek alapján méri, hogy az újrahasznosított szilárd tüzelőanyag vagy műanyag ételcsomagolás valóban biztonságos-e. 2022-ben ezért tájékoztató kampányt indít: bemutatja a körkörös gazdaság néhány fontos területét – a laboratórium szemszögéből.
Elsőként a szilárd, újrahasznosítható tüzelőanyagokat vettük górcső alá a szó szoros értelmében is.
A hulladékkezelés módja az elmúlt években gyökeresen megváltozott. Míg korábban szinte kizárólag a környezet- illetve egészségkárosító kockázatot is magában hordozó lerakás vagy égetés volt az egyetlen alternatíva, úgy manapság már rendelkezésre áll az az ipari technológia, amelynek köszönhetően a hulladékból mind anyagában, mind pedig energetikailag is újrahasznosítható termék állítható elő.
Éppen ezért már lakossági szinten is érdemes a hulladékokat szelektíven gyűjteni, ugyanis azok újrafeldolgozása valóban megtörténik. Nem véletlen, hogy a haladó szellemiségű, a körkörös gazdaság iránt elkötelezett vállalatok és laboratóriumok a hulladékot ma már nem szemétnek, hanem lehetőségnek, vagy akár értéknek tekintik.
Mi az a körkörös gazdaság?
Az Európai Parlament honlapján olvasható definíció szerint a körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, többek között azzal, hogy a termékeknek „második esélyt” adunk: megjavítjuk, átalakítjuk azokat. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.
Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő – olvasható a honlapon. A hulladékra az új megközelítés szerint már nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk azt.
Kapcsolódó cikkeink
A kollégák elkötelezett munkájának köszönhetően a Tesco 73 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát
A Tesco a napokban publikálta kilencedik élelmiszerhulladék-jelentését, amelyben a hulladék…
Tovább olvasom >Javul a szelektív hulladékgyűjtés országszerte
A MOHU megkétszerezi a háztartásoknál keletkező, szelektíven gyűjtött papír-, műanyag-…
Tovább olvasom >Hosszabbítható a növényvédő szerek felhasználhatósági ideje
A Nébih a hatékony növényvédelem mellett a hulladék mennyiségének minimalizálását…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyarok adnak a leggyakrabban online borravalót az ételfutároknak
Továbbra is népszerű a magyarok körében a borravaló adása, ami…
Tovább olvasom >Megőrizte első helyét az online élelmiszerpiacon a Kifli.hu
A Kifli.hu került a dobogó legfelső fokára az idéntől már…
Tovább olvasom >SAP: A felhős fejlesztéssel a sör is finomabb
A 130 éves Budweiser Budvar kiváló söreiről ismert, azonban vállalatirányítási…
Tovább olvasom >