HNT: hamarabb érnek tudatos borfogyasztóvá a mai fiatal felnőttek
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében, és a választásnál egyre inkább előtérbe kerül az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhely fontossága – állapította meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült reprezentatív kutatás.
A fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem értékválasztás is. A jövő borfogyasztóit a bor természetes összetevői, az adalékanyag-mentesség, a termék mögötti történet, a termelői felelősségvállalás és a bor származási helye is érdekli – olvasható a HNT által az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben.
A felmérés a Z generáció (18-29 évesek) és az Y generáció (30-40 évesek) borfogyasztási szokásait vizsgálta, és jól látható változásokra mutatott rá: míg korábban a bor nem számított igazán népszerű italnak ebben a korosztályban, mára kezd előtérbe kerülni.
A 2023-as eredményekhez képest a borfogyasztók aránya számottevően nőtt – a Z generáció esetében 23, az Y generációnál 8 százalékponttal. Bár a rendszeres borfogyasztás még mindig nem jellemző a fiatal felnőttekre, alkalmi élvezetként egyre többször jelenik meg, a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott így. Ebben főleg a Z generáció jár az élen, esetükben minden harmadik személy szokott alkalmanként bort kóstolni, míg az Y generációban ez minden ötödik emberre igaz. A megkérdezettek több mint fele szerint a mértékletes borfogyasztás legnagyobb előnye az egészségre gyakorolt kedvező hatás és a társasági élmény, amit egy-egy pohár bor nyújthat.
„A kutatás azt mutatja, hogy a fiatalabb felnőtt generációk körében újfajta szokás alakult ki a borral kapcsolatban: az élményalapú, tudatos borfogyasztás. Számukra fontos, hogy a bor hazai termőhelyről származzon és a termelés során a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kapjon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőttek hamarabb válnak borfogyasztóvá, mint korábban. Ez a jelenlegi piaci helyzetben új lendületet adhat a hazai borászok számára”
– idézte Gulyás Andreát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját a közlemény.
A kutatás vizsgálta az egészség- és környezettudatosság szerepét is a borválasztásban. Mint megállapították, a fiatal felnőttek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a borok összetevőire és azok egészségre gyakorolt hatásaira, a válaszadók több mint harmada figyel ezekre. Különösen a kedvező élettani hatások, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatás, az alacsonyabb alkoholtartalom, valamint a bor természetes összetevői és az adalékanyagmentesség szempontja került előtérbe. A vármegyeszékhelyeken élő válaszadók fele tudatosan választ ilyen borokat – írták a közleményben.
A helyi termelők és a fenntartható szőlőtermesztés támogatása szintén fontos szempontnak bizonyult, a válaszadók csaknem fele ezt értékeli, és a hazai borok továbbra is kiemelt népszerűségnek örvendenek – a megkérdezettek jóval több mint fele a magyar borok mellett teszi le a voksát.
Bár a válaszadók nagy része számára az egészség és a természetesség kéz a kézben jár a borválasztásnál, a bio vagy organikus minősítésre nem fektetnek nagy hangsúlyt: Budapesten csupán 2 százalék, a községekben 3 százalék, míg a városokban és vármegyeszékhelyeken élők 10 százaléka, illetve 9 százaléka figyel erre borválasztáskor.
Kapcsolódó cikkeink
Ez lehet az oka a vörösbor-fogyasztás drámai visszaesésének
Az elmúlt években világszerte érzékelhető a vörösbor-fogyasztás visszaesése – és…
Tovább olvasom >Top 10 légitársaság, ahol a fedélzeti étkezés gasztronómiai élmény – Íme, a Food & Wine rangsora
A „repülős kaja” kifejezés sokáig egyet jelentett a középszerűség szinonimájával,…
Tovább olvasom >Alumíniumpalackos bort vezet be a brit Aldi
Április 14-től alumíniumpalackos saját márkás borral bővül az Aldi kínálata…
Tovább olvasom >További cikkeink
Áprilisban enyhén nőtt a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Fejenként 62 kg ételt pazarolunk el évente
Egyre égetőbb problémát jelent az élelmiszer-hulladék és a túlfogyasztás: a…
Tovább olvasom >A gazdálkodókban bíznak a legjobban
Az EIT Food Consumer Observatory legfrissebb, 2024-es Food Trust Reportja…
Tovább olvasom >