Hiányzik valami?
A NÉGYOSZ Konferencia a fenntarthatóbb hazai élelmezési rendszerek kialakítása címmel szervezett novemberi rendezvényén dr. Szabó Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi fejleményeiről tartott előadást.
A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.
A fiatal dietetikus, táplálkozástudományi szakember előadásában vizsgálatok eredményeit bemutatva taglalta a növényi alapú étrend egészségességét, nem elhallgatva annak lehetséges buktatóit sem. Elmondta, a megfelelően megtervezett vegetáriánus és vegán étrend is lehet egészséges, táplálkozási szempontból az életciklus minden szakaszában megfelelő, bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében előnyökkel is járhat.
Azonban, mint minden étrendet, a növényi alapú étrendeket is el lehet rontani, így fontos hangsúlyozni az előnyök mellett a potenciális kockázati tényezőket is.
Az állati eredetű élelmiszerek alacsony mértékű fogyasztása is már a B12-vitamin hiányának kockázatát jelentheti. A B12-vitamin azonban nem az állati eredetű élelmiszerek kapcsán kérdéses, hiszen azt egyetlen többsejtű állat sem képes előállítani. A B12-vitamin „de novo” bioszintézisére kizárólag egyes mikroorganizmusok képesek. Így elmondható, hogy az állati eredetű élelmiszer nem a forrása, hanem csupán a hordozója a B12-vitaminnak.
A D-vitamin mindenkit érint azon az égövön, ahol él, így az ehhez a hormonhoz kapcsolódó kérdések nem táplálkozástudományi kompetenciába tartoznak. A D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot mindenkinél érdemes csökkenteni, a hiányzó mennyiséget a kornak megfelelő dózisban javasolt kiegészítést alkalmazva pótolni, akár növényi alapú táplálkozást folytat, akár vegyes étrendet.
A szakember hangsúlyozta, a fehérjehiány a nyugati társadalomban gyakorlatilag elképzelhetetlen. A fehérjefogyasztás kapcsán ennek ellenére mind a mai napig gyakori tévhit, hogy az nem vagy csak nehezen megoldható a növényi alapú étrendek esetén. Ezzel ellentétben az újabb szakmai ajánlások alapján elmondható, hogy amennyiben valaki elég kalóriát visz be a táplálkozásával és étrendje racionálisan változatos, annak bőségesen elegendő fehérjéhez jut a szervezete.
Kérésünkre dr. Szabó Zoltán összehasonlította a vegetáriánus, illetve vegán témákkal foglalkozó, iránymutató nagy nemzetközi szervezetek ajánlásait, amelyek már elérhetőek a témában. Az amerikai állásfoglalás teljesen nyitott a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélését illetően, szakmailag végigvezet az előnyökön, nehézségeken, és megoldási javaslatokkal is él. Európában vegyes a kép, az Egyesült Királyságban is – hasonlóan az amerikaihoz – megengedőbbek, támogatóbbak az ajánlások, a németek inkább óvatosabban fogalmaznak, Magyarországon pedig nincs kimondva egyértelmű állásfoglalás.
Fogyasztási adatokat inkább amerikai részről ismerünk; ami Magyarországot, Európát illeti, látható, hogy az egészségtudatosság terjedésével növekszik azok száma, akik csökkentik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.
Számottevőnek nevezhető áttörés lehetőségét illetően a dietetikus nem bocsátkozott jóslásokba, de jó példaként megemlítette a növényi alapú tejhelyettesítők piacán bekövetkezett változásokat.
– 5-10 évvel ezelőtt alig láttunk, esetleg a nagyobb boltok polcain egy-egy növényi tejfajtát – emelte ki Szabó Zoltán. – Ma már szinte mindenhol megtaláljuk ezeket a termékeket, sok helyen széles választékban. Látható tehát elmozdulás, de az több, mint utópisztikus elképzelés, hogy mindenki növényi alapú étrendre váltson. A folyamat akadozásának leginkább kulturális okait látom, és ami nagyon hiányzik, az a mérsékelt, de őszinte hang, ami tudományos alapokon is átlátja a növényi alapú étrendek jelentette lehetőséget és adott kockázatokat, és ennek a mértékletes kommunikációnak egységes olvasata is merőben hiányzik ma Magyarországon mind a tudományos, mind a laikus közbeszédből.
Sokan a növényi alapú étrend követői közül azt gondolják, hogy a növényi alapú étrendre váltás a „Szent Grál”, és minden problémánkra megoldás egy ilyen életmódváltás. Ugyanakkor én a jól látható előnyök ellenére is mindenkit önmérsékletre intek, aki azt gondolja, hogy kizárólag az ő megoldási stratégiái lehetnek jók. Fontos, hogy mérsékeltek legyünk a növényi alapú étrendekkel kapcsolatban, tudjunk jól és hatékonyan, a tudományos eszközrendszert használva kommunikálni, hogy vonzóbbá tegyük ezt a fajta táplálkozást bárki számára. //
Kapcsolódó cikkeink
A növényi alapú jövőért felhagy a hústermékgyártással a Gruppo Tonazzo
Az olasz Gruppo Tonazzo bejelentette, hogy az év végéig felhagy…
Tovább olvasom >Lezajlott a NÉGYOSZ munkakonferenciája – Új párbeszéd indult a növényi alapú táplálkozásról
A NÉGYOSZ szervezésében egy úttörő szakmai esemény zajlott, amely a…
Tovább olvasom >Megnőtt a vegán ételek iránti kereslet a brit reptereken
Az Egyesült Királyság legnagyobb, a London Stansted, az East Midlands…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >