Hiányzik valami?
A NÉGYOSZ Konferencia a fenntarthatóbb hazai élelmezési rendszerek kialakítása címmel szervezett novemberi rendezvényén dr. Szabó Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi fejleményeiről tartott előadást.
A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.
A fiatal dietetikus, táplálkozástudományi szakember előadásában vizsgálatok eredményeit bemutatva taglalta a növényi alapú étrend egészségességét, nem elhallgatva annak lehetséges buktatóit sem. Elmondta, a megfelelően megtervezett vegetáriánus és vegán étrend is lehet egészséges, táplálkozási szempontból az életciklus minden szakaszában megfelelő, bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében előnyökkel is járhat.
Azonban, mint minden étrendet, a növényi alapú étrendeket is el lehet rontani, így fontos hangsúlyozni az előnyök mellett a potenciális kockázati tényezőket is.
Az állati eredetű élelmiszerek alacsony mértékű fogyasztása is már a B12-vitamin hiányának kockázatát jelentheti. A B12-vitamin azonban nem az állati eredetű élelmiszerek kapcsán kérdéses, hiszen azt egyetlen többsejtű állat sem képes előállítani. A B12-vitamin „de novo” bioszintézisére kizárólag egyes mikroorganizmusok képesek. Így elmondható, hogy az állati eredetű élelmiszer nem a forrása, hanem csupán a hordozója a B12-vitaminnak.
A D-vitamin mindenkit érint azon az égövön, ahol él, így az ehhez a hormonhoz kapcsolódó kérdések nem táplálkozástudományi kompetenciába tartoznak. A D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot mindenkinél érdemes csökkenteni, a hiányzó mennyiséget a kornak megfelelő dózisban javasolt kiegészítést alkalmazva pótolni, akár növényi alapú táplálkozást folytat, akár vegyes étrendet.
A szakember hangsúlyozta, a fehérjehiány a nyugati társadalomban gyakorlatilag elképzelhetetlen. A fehérjefogyasztás kapcsán ennek ellenére mind a mai napig gyakori tévhit, hogy az nem vagy csak nehezen megoldható a növényi alapú étrendek esetén. Ezzel ellentétben az újabb szakmai ajánlások alapján elmondható, hogy amennyiben valaki elég kalóriát visz be a táplálkozásával és étrendje racionálisan változatos, annak bőségesen elegendő fehérjéhez jut a szervezete.
Kérésünkre dr. Szabó Zoltán összehasonlította a vegetáriánus, illetve vegán témákkal foglalkozó, iránymutató nagy nemzetközi szervezetek ajánlásait, amelyek már elérhetőek a témában. Az amerikai állásfoglalás teljesen nyitott a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélését illetően, szakmailag végigvezet az előnyökön, nehézségeken, és megoldási javaslatokkal is él. Európában vegyes a kép, az Egyesült Királyságban is – hasonlóan az amerikaihoz – megengedőbbek, támogatóbbak az ajánlások, a németek inkább óvatosabban fogalmaznak, Magyarországon pedig nincs kimondva egyértelmű állásfoglalás.
Fogyasztási adatokat inkább amerikai részről ismerünk; ami Magyarországot, Európát illeti, látható, hogy az egészségtudatosság terjedésével növekszik azok száma, akik csökkentik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.
Számottevőnek nevezhető áttörés lehetőségét illetően a dietetikus nem bocsátkozott jóslásokba, de jó példaként megemlítette a növényi alapú tejhelyettesítők piacán bekövetkezett változásokat.
– 5-10 évvel ezelőtt alig láttunk, esetleg a nagyobb boltok polcain egy-egy növényi tejfajtát – emelte ki Szabó Zoltán. – Ma már szinte mindenhol megtaláljuk ezeket a termékeket, sok helyen széles választékban. Látható tehát elmozdulás, de az több, mint utópisztikus elképzelés, hogy mindenki növényi alapú étrendre váltson. A folyamat akadozásának leginkább kulturális okait látom, és ami nagyon hiányzik, az a mérsékelt, de őszinte hang, ami tudományos alapokon is átlátja a növényi alapú étrendek jelentette lehetőséget és adott kockázatokat, és ennek a mértékletes kommunikációnak egységes olvasata is merőben hiányzik ma Magyarországon mind a tudományos, mind a laikus közbeszédből.
Sokan a növényi alapú étrend követői közül azt gondolják, hogy a növényi alapú étrendre váltás a „Szent Grál”, és minden problémánkra megoldás egy ilyen életmódváltás. Ugyanakkor én a jól látható előnyök ellenére is mindenkit önmérsékletre intek, aki azt gondolja, hogy kizárólag az ő megoldási stratégiái lehetnek jók. Fontos, hogy mérsékeltek legyünk a növényi alapú étrendekkel kapcsolatban, tudjunk jól és hatékonyan, a tudományos eszközrendszert használva kommunikálni, hogy vonzóbbá tegyük ezt a fajta táplálkozást bárki számára. //
Kapcsolódó cikkeink
Kivonja a piacról a Nestlé a vegán KitKat-et
A Nestlé négy év után megszünteti a vegán KitKat forgalmazását…
Tovább olvasom >ProVeg: a német Lidl kínálja a legkedvezőbb áron a vegán termékeket
A Lidl növényi alapú felvágottat, virslit, húspogácsát, halrudakat, friss sajtot…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nyílt Marketing Fórum a Magyar Termék Védjegyhasználatról – már lehet regisztrálni!
Idén február 20-án kerül megrendezésre a Magyar Termék Marketing Fórum,…
Tovább olvasom >Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >A tojás ára tovább emelkedik: a ketreces tartás kivezetése drágítja a piacot
A magyarországi tojásárak január végére átlépték a száz forintos lélektani…
Tovább olvasom >