Hetvenmilliárdból fejlődhet a Dunakanyar

Harmincötféle fejlesztést terveznek csaknem hetvenmilliárd forint hazai forrásból a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségben – írja a Magyar Idők. A Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat szerint hetven település tartozik az újonnan kijelölt fejlesztési övezethez, amely az országban immár az ötödik. Több kormányhatározat jelent meg a turizmusfejlesztési célokkal kapcsolatos intézkedésekről is.

Újabb kiemelt turisztikai fejlesztési területről döntött a kormány: a friss határozat szerint a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségbe hetven település tartozik, ennek kapcsán elfogadták a környéken megvalósítandó fejlesztésekről szóló stratégia programot, amelyet 2017 és 2030 között terveznek megvalósítani. A kormány megszavazta, hogy a jövőben fejlesztések történnek mások mellett a Börzsönyben, Szentendrén, Visegrádon, Esztergomban, Dobogókőn, Leányfalun, Komáromban, Nagymaroson, a Pilisben.

A Magyar Turisztikai Ügynökség koordinálja majd azokat a beruházásokat, amelyek részeként többek között megújul több kerékpárút-hálózat, kisvasutak vonala bővül, fejlesztik a dunai gyorshajózást, megújul hét település strandja, kirándulóközpontok épülnek, illetve megújul például az esztergomi Szent István-műemlékfürdő, a komáromi Monostori-erőd és a nagymarosi Duna-part környezete.

A Dunakanyar kiemelt térség megújulásához tartozik majd, hogy a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituá­lis, elvonulási központ épül, fejlesztik a szentendrei skanzent, illetve összekapcsolják a várost a Bubi-rendszerrel, és újjáépítik a szentendrei Duna-korzót. A váci barokk belváros is megújuláson esik át, ahogy a múzeumnegyed és több képtár, ezenkívül borgasztronómiai létesítmények is alakulnak. A közlekedésfejlesztés részeként parkoló- és panorámapontokat is kialakítanak a térségben.

A Magyar Közlönyben megjelent másik kormányhatározat több turisztikai jellegű intézkedésről szól. Egyebek mellett rögzítik, hogy a kormány stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése. E célok megvalósítása érdekében a kabinet egyetért a Kisfaludy Szállásfejlesztési Konstrukció 2030-ig tartó programjával, amelynek teljes összege 300 milliárd forint.

A program részeként szálláshelyfejlesztésekre 2019 és 2030 között évente tízmilliárd forintot biztosít a kormány, és az érintett tárcák gondoskodnak a kiemelt fejlesztési térségek turisztikai projektjeinek finanszírozásáról. Arról is rendelkeznek, hogy az első ütemben, vagyis az idei és a következő évben a szálláshely-felújításra biztosított forrás évi tízmilliárd forint, amely kizárólag a Budapesten kívüli kis és közepes méretű szálláshelyek fejlesztésére használható fel, nagy hotelek fejlesztésére nem. (magyaridok.hu)