HENT: önszabályozással a veszélyes étrend-kiegészítők ellen

Az egészségügyi szempontból kockázatos étrend-kiegészítők és a speciális tápszerek kiszűrését célozza meg a legfontosabb érintett szervezetek részvételével most bemutatott önszabályozó rendszer. Erre azért van szükség, mert a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát már patikán kívül szerzik be.

Magyarország EU-ba történő belépését követően az egyes termékek piacra kerülése kapcsán a korábbi engedélyezési eljárást egy olyan rendszer váltotta fel, amely mindössze csak egy bejelentési (notifikációs) kötelezettséget igényel, így jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja azok piacra jutását. Ennek köszönhetően egyre gyakrabban jelennek meg a forgalomban a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos termékek, köztük az étrend-kiegészítők és tápszer-kiegészítők is.

Az új követelményrendszert a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ), a Magyar Gyógyszerészi Kamarának (MGYK), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is támogatja és ezt aláírásával nyomatékosítja.

A május 6-ától hatályba lépő együttműködés célja egy olyan rendszer működtetése, amely a piaci szereplők számára egyrészt lehetővé teszi a biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását, másrészt csökkenti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba kerülését.

Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese a megállapodás kapcsán elmondta: „Komoly előrelépésnek tartjuk ezt a megállapodást, mivel az elmúlt években jelentősen megnőtt a piacon az egészségügyi szempontból kockázatos termékek aránya. Az önszabályozó rendszer egyik legfontosabb célja, hogy a gyártók és forgalmazók minél szélesebb körét vonja be a rendszerbe, utóbbiak számára pedig segítse az egyes termékek kockázatértékelésen alapuló befogadását. Kiemelten számítunk a gyártók, importőrök, gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszertárak csatlakozására, továbbá a hatóságok, szakhatóságok, minisztériumok és szakmai szervezetek támogatására.”

Legfrissebb kutatások szerint az étrend-kiegészítők patikán kívüli aránya a patikai forgalom körülbelül egyharmadát (34%) éri el. A különböző vitaminok és étrend-kiegészítők kiskereskedelmi eladásainak 85%-a a patikákban történt. A vény nélkül kapható gyógyszerek teljes piacának 30%-át a vitaminok és étrend-kiegészítők teszik ki, 15%-át a fájdalomcsillapítók és 6%-át a köhögéscsillapítók és megfázás elleni szerek.

„A magyar lakosság egyre inkább törekszik az egészségtudatos életre, ezért folyamatosan nő a vitaminok és étrend-kiegészítők forgalma a gyógyszertárakban és a kiskereskedelmi üzletekben. Ugyanakkor a nem megfelelő minőségű készítmények veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, csökkentik az egészségmegőrző termékekbe vetett fogyasztói bizalmat, továbbá gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az ellátási lánc minden szereplőjének: a gyártóknak, az importőröknek, a kis- és nagykereskedőknek, a gyógyszertáraknak és az egészségügyi szakembereknek” – mondta el a megállapodás kapcsán dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.

A termékeknek többek között olyan követelményeknek kell megfelelni, mint hogy rendelkezzenek ún. notifikációs igazolással, amelynek dátuma nem lehet öt évnél régebbi. Emellett az adott termék az OGYÉI-OÉTI honlapján található „Bejelentett étrend-kiegészítők listája” elnevezésű adatbázisban nem lehet fekete csillaggal jelölve, étrend-kiegészítő termék esetében pedig a terméket zöld pipával kell megjelölni az említett adatbázisban. További elvárás még, hogy a termék rendelkezzen specifikációval és tipikus minőségi bizonylattal, amely tartalmazza az adott termék fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaira vonatkozó követelményeket és minőségmegőrzési időtartamát.

Az együttműködés keretében, amennyiben az alapító szervezetek azt tapasztalják, hogy egy résztvevő működése szabályzatba ütközik, akkor felszólíthatják az érintettet a jogsértő magatartás megszüntetésre. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, akkor az alapítók egybehangzó döntésükkel kizárhatják az önszabályozásból az érintett szereplőt.