HENT: A magyarok kétharmada szigorúbban büntetné a hamisítókat

Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.

Évek óta egy szűk sávban mozog (13-18%) a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, de az idei felmérésben ez az arány az eddigi legmagasabb értéket érte el 18%-kal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Ugyanakkor az egyes termékcsoportok esetében nagyon különböző arányszámokkal találkozhatunk.

A „legnépszerűbb” termék idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20%-a vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedést jelent 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5%-uk, hamis gyógyszereket 3%-uk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2%-uk vásárolt. A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

A kutatás a jogellenes letöltésekre külön is kitért: idén a válaszadók összesen 10%-a vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmek esetében azonban a tavalyi 14-ről 10%-ra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9%-ra esett vissza. Az illegális könyv és szoftver letöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5%-os arányról.

Ugyanakkor fontos tanulsággal szolgál az a tény is, hogy a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70%-ról idén 59%-ra esett vissza.

A tanulmányból az is kiderül, hogy tízből hét magyar egyszerűen csak azért vásárolt idén hamis árucikkeket, mert „olcsó volt”. Azonban termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek, illatszerek és élelmiszerek fő vásárlói többnyire 40 évesnél fiatalabbak, alacsony iskolázottságúak és nagyon kevés a jövedelmük, a hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal budapesti iskolázott férfiak.

A hamis gyógyszerek vásárlásában nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a „tapasztalata”, hogy „nem volt gond annak minőségével”. Érdekes módon annak ellenére is vásárolnak ilyen termékeket a magyarok, hogy 2015-ben már a lakosság 60%-a találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Ugyanez az arány 2014-ben még csak 26% volt, vagyis radikálisan megemelkedett a lakosság körében a probléma ismertsége.

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók meghatározó többsége tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi következményekkel: 70%-uk szerint a hamis termékek komoly károkat okoznak a költségvetésnek. Emellett minden második ember gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ennek is köszönhető, hogy a magyarok 60%-a szerint az, aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Emellett 59%-uk a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, de a válaszadók egynegyede még a hamis termékek vásárlóit is felelősségre vonná. Több mint 60%-uk szerint a hamisítás elleni küzdelem legeredményesebb megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.

„A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók is fontosak, emellett az emberek tájékoztatása és szemléletformálása nagyon fontos és hatékony eszköz. Éppen ezért örvendetes fejlemény, hogy egyes szegmensekben jelentősen nőtt a fogyasztók tájékozottsága, például a gyógyszeripari termékek – ahol a veszélyek ismertsége a tavalyi adatokhoz viszonyítva duplájára emelkedett – kapcsán kifejezetten sokat köszönhetünk az elmúlt egy év sikeres figyelemfelkeltő kampányainak. Pozitív tendencia figyelhető meg a film-, illetve zeneletöltések terén is, ahol a filmek esetében 4, a zeneletöltések esetében 6 százalékponttal csökkent az illegális letöltők aránya a teljes lakosságon belül” – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.