Nőtt az élő szarvasmarhák kivitele

Dátum: 2019. 08. 09. 11:17

Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019 január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is – mondta az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken Bonyhádon.

Juhász Anikó a XXXIII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte: a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált, jól látszik, hogy az élőmarha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot.
A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt – ismertette.
Elmondása szerint az export 30-35 százalékát Törökország veszi fel, de az oda irányuló kivitel az elmúlt három évben csökken. Nő ugyanakkor a 10-20 százalékot képviselő osztrák, illetve horvát piacra irányuló kivitel.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a pozitív folyamatok a kedvező támogatási rendszernek, földhasználati szabályozásnak, illetve annak köszönhető, hogy a tejpiacon most nincs válság.
Ismertette: a 2019-es kérelmezési adatok szerint közel ötmillió hektárra 169 ezer kérelem érkezett területalapú támogatásra. Az idén egy hektár után 45 701 forint alap-, 25 950 ezer forint zöldítési támogatás, összesen 71 651 forint jár a termelőknek. A fiatal gazdák támogatása 21 728 forint.
Termeléshez kötött támogatásként anyatehénre 44 427 forint, hízott bika után 17 569, tejelő tehénre valamivel 100 ezer forint feletti támogatás jár.
A termelők átmeneti támogatásként húsmarha esetén 30 ezer, anyatehén után 23 ezer, extenzifikációs támogatásként 30 ezer forintot igényelhetnek.
Juhász Anikó a minisztérium támogatási terveiről elmondta: 2020 után is megmarad az Agrár Széchenyi Kártya, amely hároméves futamidejű, szabad felhasználású folyószámlahitelt tesz lehetővé 0,24 százalékos kamat mellett; jelenleg 15 ezer szerződés alapján 157 milliárd forint a kihelyezett hitel összege.
Kitért arra, hogy ismét lehet majd támogatást igényelni mezőgazdasági gépek lízingdíjához 2019. december 31-ig.
Hangsúlyozta azt is, hogy 2020-ig mindenképpen maradnak a nemzeti támogatások, és a minisztérium maximális mértékben szeretné biztosítani az előlegfizetést, amire remélhetően október 16-a után kerül sor.
2020-tól is fenntartja az agrártárca az állati hullák ártalmatlanítását, az állatbetegségek megelőzését, leküzdését szolgáló támogatásokat, és megmaradnak a vemhes üszők gyógykezelésére, tenyésztésszervezési feladatok ellátására nyújtott források.
Szólt arról, hogy a minisztérium a beruházási kedv fenntartása érdekében hitelkamat-támogatási programot dolgozott ki, amely várhatóan szeptemberben jelenik meg, és mezőgazdasági, erdészeti beruházásokhoz, termékfeldolgozáshoz lehet majd igénybe venni.
Juhász Anikó kihívásnak nevezte, hogy a nyugat-európai és északi fogyasztói társadalmakban “az állattenyésztés démonizálása” zajlik: felnagyítják az ágazat környezetre gyakorolt hatásait, ami a fogyasztói szokásokra is hat. A következő Közös Agrárpolitika támogatást kínál majd ahhoz, hogy az állattenyésztés feleljen erre a kihívásra – jelezte a helyettes államtitkár. (MTI)