Heiszler Gabriella: árstop után hónapokig nem adunk el cukrot, lisztet

Heiszler Gabriella

Szó esett többek között

• az élelmiszerárstop meghosszabbításának hatásáról;
• az extraprofitadó „átfestésének” veszélyeiről;
• a hatékonytalanul működő magyar élelmiszeriparról;
• az egy forintért boltot váltó vásárlókról;
• a tervezett beruházásokról, áruháznyitásokról;
• arról, hogy miért hiú ábránd a németekhez mérni magunkat;
• illetve mit néz meg, ha szétnéz egy versenytársnál.

„Etikai okokból mi mindig arra törekedtünk, ha picivel drágább is, a hazait részesítsük előnyben a beszerzésnél. De amikor már heti szinten az élelmiszerárstop nagyobb kárt okoz nekünk, mint az extraprofitadó, ezek a megfontolások háttérbe szorulnak. Csak az élelmiszerárstopon heti mintegy 250-300 millió forintot bukunk, többet, mint a különadón”

– fogalmaz Heiszler.

És hogy mi újság a váddal, miszerint a kiskereskedelmi láncok árstopos veszteséget beépítették minden más termék árába?

„Eleinte valóban így volt, tavaly nyár óta azonban nem beszélhetünk máshová beépített költségekről. Emlékezzünk, a jóléti intézkedések, mint például az szja-visszatérítés vagy a nyugdíjprémium, részben a boltok kasszáiban csapódott le, így az élelmiszerárstop 2022. február 1-jei rajtját követő három-négy hónap nem volt húsba vágó, még ha akadtak is beszerzési nehézségeink. Csakhogy egy bő fél éve a háztartások behúzták a kéziféket, és miután ma már egy forintért is boltot váltanak sokan, szó sem lehet arról, hogy a vásárló amit nyer a réven, azt elveszítse a vámon. Amelyik üzlet így tesz, azt azonnal megbünteti a fogyasztó: elhagyja”

– állítja.

Még több infó az Index cikkében itt.