Hegyközségek Nemzeti Tanácsa: nélkülözhetetlen a borok átadási árainak emelése
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nélkülözhetetlen a borok átadási árának növelése, enélkül az ágazat a következő szüretre kritikus helyzetbe kerülhet – hangsúlyozta közleményében a szakmaközi szervezet.

(Fotó: Pixabay)
A HNT úgy fogalmazott: a borászat talán az egyetlen mezőgazdasági ágazat, amely alig tudta érvényesíteni az elmúlt években az átadási áraiban a termelési költségek növekedését, ami rontotta a szőlőtermelők és a borászok eredményességét is. A művelési és előállítási költségek jelentős növekedését a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mert a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35 százalékot is eléri – jelezték. A szervezet szerint a termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség, így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal járó költségek sem kivételek.
Sok múlik a kormány ígéretén
A HNT hozzátette: bíznak abban a korábbi ígéretben, hogy az új hulladékgazdálkodási szabályok nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatoknak. Mivel a kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek, az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részleteit – írták a közleményben. Ha a borászatok nem tudják megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni, akkor a következő szüretre várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási árakat. A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén. Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de hosszabb távon a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne, és jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét – hangsúlyozta a HNT. A szőlő-bor ágazat 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti – közölte a szervezet.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >