Hazai vásárlóerő és demográfiai változók

Európai viszonylatban Magyarország 2017-ben az 5. legmagasabb vásárlóerő-növekedést produkálta. A hazai kiskereskedelmi struktúra némileg elaprózott, a demográfiai adatok pedig fiatal fővárost és elöregedő keleti régiókat mutatnak. Életkor helyett a késői anyaság,
az egyedülálló 30-as és az aktív 50-es életmód diktálja a vásárlási trendeket.

Kui János
Head of Geomarketing
Hungary/Adriatics
GfK

A GfK saját adatai szerint, európai kitekintésben az 5. legnagyobb vásárlóerő-növekedést Magyarország érte el 10% fölötti, 655 Euro/fő/év mértékű növekedésével. Az 1 főre jutó, elméletileg elkölthető összes jövedelem 6204 euro/év. A 2014 óta tartó folyamatos emelkedés ellenére, az európai átlag vásárlóerőt még nem érjük el, hazánk vásárlóerő-dinamikája az európai átlag 40-44%-a körül mozgott a megelőző években.

Hazai indexek

A 2016-ról 2017-re vizsgált élelmiszer-vásárlóerő adatok szerint az ország különböző járásaiban elkezdődött a jövedelemviszonyok kiegyenlítődése. A nagyon alacsony jövedelmű, de intenzívebben növekvő járásokban az élelmiszerköltések is dinamikusan nőnek. Non-food kategóriákban a vásárlóerő dinamikája az élelmiszerhez képest más régiókban mutatott növekedést.

Boltszámok

A kiskereskedelmi üzletek száma és a vásárlási potenciál megyénkénti összefüggéseit vizsgálva az látható, hogy a vásárlási potenciált az üzletek száma nem követi le.

Ez különösen kiugró a magas potenciállal bíró Veszprém, Fejér, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol a potenciálhoz képest a legkevesebb a kiskereskedelmi üzletek száma. Ennek ellentétét mutatja Békés megye, ahol az üzletek magas számához alacsony vásárlóerő társul. Az ilyen régiókban elaprózottabb a kiskereskedelem szerkezete.

Korosztályok

A potenciális vásárlóerőt képező két legnagyobb korcsoport, a 35–49 és az 50–64 évesek járásonkénti megoszlása jelentős eltéréseket mutat. A 35–49-es korcsoport a magyarországi átlaghoz képest magasabb arányban koncentrálódik Budapesten és a főváros agglomerációjában, átlag alatti arányban pedig Északkelet-Magyarországon. Az 50–64 éves korcsoport aránya Baranya megye régióiban a legmagasabb, és a 35-49-es korcsoporttal ellentétben, Budapesten és környékén a leg-
alacsonyabb.

Demográfiai változások

Csillag-Vella Rita
ügyfélkapcsolati igazgató
GfK

Az elmúlt években jelentős demográfiai átalakulások rajzolják újra a vásárlóerőt képező korcsoportokat és azok motivációit, szokásait.

Generációkutatások és egyedi sajátosságok alapján a nemzetközi tanulmányok a következő 6-os felosztás szerint kategorizálják a jelenleg élő korosztályokat: 1952 előtt születtek az Újjáépítők, 1952 és 1966 között a Baby boomer korosztály; az X generáció 1967 és 1981, a Millenniálok 1982 és 1996, az iBrains korosztály pedig 1997 és 2011 közötti, míg a legfiatalabb Smarties korcsoportba a 2011 után születettek tartoznak.

Több mint korcsoport

A nemzetközi piackutatási adatok alátámasztják, hogy önmagában csak korosztályi besorolás szerint szegmentálni, és csupán az alapján vásárlási szokásokra, általános trendekre következtetni ma már nem elegendő. A GfK Háztartáspanel vizsgálatai a vásárlási adatokat és a forgalom mennyiségi változásait összeköti a fogyasztó demográfiai profiljával és vásárlási szokásaival, akár egészen márkák szintjéig is. Ez a vizsgálati módszer a korosztályon túl tovább árnyalja a fogyasztók csoportjait, így került a német GfK által meghatározásra 3, a fogyasztás szempontjából kulcsfontosságú szegmens: az első gyermeket 31 éves kor felett szülő nők ún. Late Motherhood csoportja, a 35 év feletti egyedülállók, az ún. Solo Going Professionals fogyasztók, valamint az aktívan dolgozó 55–64 évesek Silver Professionals csoportja. Ez a három korcsoport az általános korosztályi jellemzőktől eltérő igényekkel és életkörülményekkel vesz részt a kiskereskedelmi trendekben.

A piaci elemzés a Trade Marketing Klub április 26-i klubülésén hangzott el.