Hatszor is teremhet évente a búza
Évente akár hat alkalommal is képesek termést hozni a legfontosabb szántóföldi növények egy új nemesítési eljárásban, amellyel kutatók az új növényfajták létrehozását igyekeznek felgyorsítani – olvasható az agrarszektor.hu-n. Az új technika olyan növényfajták nemesítésére irányul, amelyek képesek lehetnek túlélni az éghajlatváltozást és megfelelően el tudják majd látni a folyamatosan növekvő népességet. A kutatók a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítését helyezték a fejlesztés középpontjába.
Olyan technika fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amellyel a legfontosabb élelmiszer-növények, azaz a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésével olyan új növényfajták jöhetnek létre, amelyek képesek túlélni az éghajlatváltozást és sokkal nagyobb termésmennyiséget hozhatnak. A“gyors nemesítésnek” nevezett új módszerrel a növények képesek lehetnek hatszor is termést hozni évente, így rövidebb ideig tarthat a nemesítési munka. A fontos növények között kivételt képezhet a repce, amely “csupán” négyszer lehet betakarítható egy évben – írja a theguardian.com.
Az eddegi nemesítési kísérleteket üvegházban végezték a kutatók, itt ugyanis sokkal védettebb körülmények között fejlődhettek a növények. LED-világítást használtak a fotoszintézis gyorsítására, így a megfelelő környezet és világítás lehetővé tette, hogy napi 22 órán át növekedési fázisban legyenek a nemesített növények. A világítás e formája sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a régebbi típusú lámpák, amelyek túl sok hőt termeltek és sokkal kevesebb fényt bocsájtottak ki.
Az új technikával a kutatók folyamatosan vizsgálhatják és tanulmányozhatják a nemesített növényeket. Megfigyelhetik, hogyan reagálnak a különböző betegségekre, milyen a nemesített növények alakja és virágzási ideje, valamint tanulmányozhatják a növekedési ciklusukat is, amely így minden nyolcadik héten ismétlődik.
A kutatók bíznak abban, hogy ezzel a technikával olyan új növényfajtákat hozhatnak létre, amelyeket tíz éven belül kereskedelmi mennyiségekben is lehet majd termeszteni. Ha ez megvalósulna, akkor a termelékenység ugyanolyan mértékben növekedne, mint az 1960-as évek „zöld forradalma” idején, amikor az új növényfajták megjelenése, a modern gazdasági gyakorlatok bevezetése és a műtrágyák használatának elterjedése több millió ember életét mentette meg az éhezéstől.
Az új technika alkalmazására és a nemesítés felgyorsítására azért van szükség, mert az évtizedek óta alkalmazott növénytermesztési módszerek már nem megfelelők a gyorsan változó jelenlegi időjárási körülmények között – vélik kutatók. Aggodalomra ad okot az is, hogy az utóbbi években az alapvető gabonák terméshozamában nagyon csekély javulás volt megfigyelhető, így ezekkel a folyamatosan növekvő népesség igényeit a jövőben valószínűleg már nem lehet kielégíteni. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >