Hatszor is teremhet évente a búza
Évente akár hat alkalommal is képesek termést hozni a legfontosabb szántóföldi növények egy új nemesítési eljárásban, amellyel kutatók az új növényfajták létrehozását igyekeznek felgyorsítani – olvasható az agrarszektor.hu-n. Az új technika olyan növényfajták nemesítésére irányul, amelyek képesek lehetnek túlélni az éghajlatváltozást és megfelelően el tudják majd látni a folyamatosan növekvő népességet. A kutatók a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítését helyezték a fejlesztés középpontjába.
Olyan technika fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amellyel a legfontosabb élelmiszer-növények, azaz a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésével olyan új növényfajták jöhetnek létre, amelyek képesek túlélni az éghajlatváltozást és sokkal nagyobb termésmennyiséget hozhatnak. A“gyors nemesítésnek” nevezett új módszerrel a növények képesek lehetnek hatszor is termést hozni évente, így rövidebb ideig tarthat a nemesítési munka. A fontos növények között kivételt képezhet a repce, amely “csupán” négyszer lehet betakarítható egy évben – írja a theguardian.com.
Az eddegi nemesítési kísérleteket üvegházban végezték a kutatók, itt ugyanis sokkal védettebb körülmények között fejlődhettek a növények. LED-világítást használtak a fotoszintézis gyorsítására, így a megfelelő környezet és világítás lehetővé tette, hogy napi 22 órán át növekedési fázisban legyenek a nemesített növények. A világítás e formája sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a régebbi típusú lámpák, amelyek túl sok hőt termeltek és sokkal kevesebb fényt bocsájtottak ki.
Az új technikával a kutatók folyamatosan vizsgálhatják és tanulmányozhatják a nemesített növényeket. Megfigyelhetik, hogyan reagálnak a különböző betegségekre, milyen a nemesített növények alakja és virágzási ideje, valamint tanulmányozhatják a növekedési ciklusukat is, amely így minden nyolcadik héten ismétlődik.
A kutatók bíznak abban, hogy ezzel a technikával olyan új növényfajtákat hozhatnak létre, amelyeket tíz éven belül kereskedelmi mennyiségekben is lehet majd termeszteni. Ha ez megvalósulna, akkor a termelékenység ugyanolyan mértékben növekedne, mint az 1960-as évek „zöld forradalma” idején, amikor az új növényfajták megjelenése, a modern gazdasági gyakorlatok bevezetése és a műtrágyák használatának elterjedése több millió ember életét mentette meg az éhezéstől.
Az új technika alkalmazására és a nemesítés felgyorsítására azért van szükség, mert az évtizedek óta alkalmazott növénytermesztési módszerek már nem megfelelők a gyorsan változó jelenlegi időjárási körülmények között – vélik kutatók. Aggodalomra ad okot az is, hogy az utóbbi években az alapvető gabonák terméshozamában nagyon csekély javulás volt megfigyelhető, így ezekkel a folyamatosan növekvő népesség igényeit a jövőben valószínűleg már nem lehet kielégíteni. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Itt a Szupermenta nyári vetőmagtesztje: főszerepben a cukkini
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei cukkinivetőmagokat vizsgáltak a Szupermenta…
Tovább olvasom >AM: a St. Andrea Szőlőbirtok lett az év pincészete Magyarországon
A magyar borászatok hittel, kitartással, hűséggel dolgoznak, lépést tartanak a…
Tovább olvasom >AM-államtitkár: a kertészeti pályázatok segítik a magyar dinnyetermesztés fennmaradását
A magyar dinnyetermesztés fennmaradását segítik a vidékfejlesztési keretből finanszírozott kertészeti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Eurostat: 2%-kal bővült az európai jégkrémgyártás 2024-ben
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban 2%-kal,…
Tovább olvasom >Matcha Latte zabitalt vezet be kínálatába az Oatly az Egyesült Királyságban
Az idei nyarat új, matcha latte ízű zabitallal dobja fel…
Tovább olvasom >MBH-elemzés: A vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH
2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az…
Tovább olvasom >