Hatékony eszközökkel a fenntarthatóságért

A járvány evolúciós sokként ért mindenkit, egyszerre okozva keresleti és kínálati, egészségügyi és egzisztenciális krízist. A hazai FMCG-cégek jól reagáltak a sokkra, az első, kaotikus napok után szinte háborús körülmények között, de sikeresen szervezték meg a védekezést és az ellenállást.

Dr. Fábián Ágnes
elnök
Magyar Márkaszövetség

– Az első számú cél mindenhol a dolgozók védelme volt: az egészségügyi óvintézkedések bevezetése, másrészt, a termelés akadozása miatt a munkahelyek megőrzése. Mindeközben pillanatok alatt kellett átállítani a céges folyamatokat, ahol lehetett, bevezetni a távmunkát, és alkalmazkodni a naponta változó járványhelyzethez, kormányzati intézkedésekhez, üzleti feladatokhoz – foglalja össze dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Márkaszövetség elnöke, aki az „új normalitásnak” három fő trendjét emeli ki. Az első a biztonság felértékelődése, amelynek során a cégek felülvizsgálják ellátási láncaikat, a költséghatékonyság, kiszervezés helyett fontosabb lesz az ellátásbiztonság, a kockázatminimalizálás. Az emberi szervezethez hasonlóan a vállalati rendszerek immunrendszerét is erősíteni kell. A második trend a vállalati kultúra változása.

– Itt is a biztonság és kiszámíthatóság lesz a kulcs. Én óvatosabb, kiegyensúlyozottabb tervezést, folyamatos párbeszédet, befogadóbb, empatikusabb céges kultúrát tartanék kívánatosnak. Meggyőződésem, a jövőben még inkább a törődő, gondoskodó, támogató, inkább „női” típusú vállalatirányítás a siker kulcsa – mutat rá dr. Fábián Ágnes.

A harmadik trend az átalakuló fogyasztás és választék. A Magyar Márkaszövetség elnöke szerint komoly gazdasági visszaesés várható, csökken a vásárlóerő, emiatt erősödnek a jelenlegi törésvonalak.

– Válságok idején inkább az olcsó és a prémium „megy”, polarizálódik a kereslet és a kínálat. A közepes márkák harapófogóba kerülnek, a kereskedelmi márkákkal árban, a vezető márkákkal minőségben, ismertségben kell versenyezniük. Élesebb lesz a gyártói és kereskedelmi márkák versenye is, a láncok egyrészt az árverseny, másrészt az ellátásbiztonság miatt is jobban kontrollálják majd beszerzéseiket. Nem kizárt, hogy még inkább felértékelődik a „helyi”, a „nemzeti” a termékválasztékban – teszi hozzá dr. Fábián Ágnes.

Elfogadhatatlan stratégiák

Mára teljesen alapvető igénnyé vált a vegyszermentes, egészséges élelmiszer, ám ez az elvárás állandó kihívást jelent a mezőgazdaság számára, hiszen hatalmas kihívás egyszerre gazdaságosságra és fenntarthatóságra is törekedni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusait illetően egyaránt elkötelezte magát.

Győrffy Balázs
elnök
NAK

– Egy gazdálkodó csak akkor tevékenykedik fenntartható módon, ha gazdasági értelemben is fenntartható a tevékenysége. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a gazdálkodók folyamatos technológiai fejlődés és innováció révén világpiaci viszonylatban is képesek megállni a helyüket – véli Győrffy Balázs, a NAK elnöke, aki úgy látja, a különféle növényvédő szerek és a műtrágya használatának korlátozásával a Közös Agrárpolitika jelenleg is hozzájárul az ökoszisztéma, biodiverzitás megőrzéséhez. A NAK általában az EU környezetvédelmi politikájával kapcsolatban egyetért a Copa és Cogeca álláspontjával, mely szerint a gazdálkodóknak biztonságos eszközökre van szükségük a kártevők és kórokozók leküzdésére, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy úgy vesznek el technológiai megoldásokat az európai termelőktől, hogy nem biztosítanak helyettük ugyanolyan hatékony eszközöket.

– Nem hozhatják abba a lehetetlen helyzetbe az európai termelőket, hogy a lényegesen magasabb elvárások által generált plusz költségek miatt komoly versenyhátrányba kerüljenek harmadik országok termelőivel szemben, ahogyan ezt jelenleg is tapasztaljuk. Elfogadhatatlan az is, hogy a harmadik országok termékeivel szemben nem érvényesülnek ugyanazok a feltételek, mint amiket az EU-termékekre megkövetelnek, így az import termékek sokkal költséghatékonyabban előállítva, jóval olcsóbban kerülhetnek az EU piacára, tönkretéve egész ágazatokat – véli Győrffy Balázs.

A NAK nem tudja elfogadni sem az EB Termőföldtől az asztalig stratégiát, sem a Biodiverzitás Stratégiát, mivel azok teljesíthetetlen célokat tartalmaznak, többek közt a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya 20%-os csökkentését 2030-ig, vagy az ökológiai gazdálkodással érintett területek mostani 8%-os szintjének legalább 25%-ra való emelését.

A járvány ráerősített a környezettudatosságra

Consumer Life-kutatásuk keretében a GfK 2019-ben Magyarországon több mint 1000, világszerte több mint harmincezer fogyasztó körében vizsgálta meg, melyek a legfontosabb trendek, aggodalmak, elvárások, amelyek életünket alakítják. Világszerte a legrelevánsabb igényként jelent meg a biztonságkeresés, az egyszerűségre törekvés, valamint a környezetért való aggodalom.

Bodnár Krisztina
business development
manager
GfK

– Európai szinten a környezettudatosság került az első helyre, Magyarországon pedig a tudatos fogyasztás, amelyet azonnal követett a környezettudatosság – mondja Bodnár Krisztina, a GfK business development managere. A környezettudatos gondolkodás már a járvány kitörése előtt is kiemelkedő helyet töltött be a fogyasztóknál, amire aztán a pandémia csak még jobban ráerősített. Bodnár Krisztina hozzátette: a 2019-es megkérdezésben a magyar válaszadók 55%-a a márkák és a gyártók felelősségére mutatott rá. 2017-tel összehasonlítva egyre több magyar lenne hajlandó kilépni a komfortzónájából, hogy áldozatokat hozzon a bolygó megmentéséért. 2020 elején a globális felmérések alapján a környezetszennyezés állt az általános félelmek közül az első helyen, de a Covid-19 vírus elterjedése következtében hasonló hangsúlyt kapott a járványoktól való aggódás is.

– A járvány kitörése után áprilisban is megkérdeztük a háztartásokat, hogyan élték meg a korlátozó intézkedések bevezetését. A járvány első – pánik – fázisában a fogyasztók negyede nyilatkozott úgy, hogy tudatosabban fog vásárolni a jövőben, jobban megnézi a termékek összetételét, 43% kifejezetten úgy gondolkodott, hogy kevesebbet költ majd olyan termékekre, amelyek nem feltétlenül szükségesek. Magyarországon a járvány időszakában a második mérésünk június elejére esett. Ebben a fogyasztók majdnem fele, 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a jövőben inkább fogja helyi termelők termékeit vásárolni, a gazdaságélénkítő hatás valamint az ökotudatosság miatt is – hangsúlyozza Bodnár Krisztina, aki úgy véli, a márkatulajdonosoknak nem szabad hátat fordítani eddigi fenntarthatósági törekvéseiknek, még akkor sem, ha a fogyasztóknak az áprilisi pánikban nem ez volt az elsődleges fókusz.

– A megkezdett úton érdemes tovább menni, mert ha a fogyasztók bizonytalansága elmúlik, feltehetőleg újra meg fogják/akarják fizetni azt az árprémiumot, amit a fenntarthatóbb termékek vásárlása igényel – egészíti ki mondandóját a GfK business development managere.

Két irányból kell változtatnunk a gondolkodásunkon: felső vezetői szinten és az egyének szintjén

//