Hároméves mélyponton maradt a GKI konjunktúraindexe
A januárival csaknem azonos szinten, 40 hónapos mélyponton maradt a GKI konjunktúraindexe, miután a februári üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztói várakozások pedig majdnem ugyanennyivel javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Az uniós támogatással készül GKI-felmérés szerint mínusz 2,6 a februári konjunktúraindex a januári mínusz 2,5 után. Az üzleti bizalmi index a januári 1,0-ról 0,7-re süllyedt februárban, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 12,5-ről mínusz 12,1-re emelkedett.
Az üzleti várakozásokon belül az ipari várakozások javultak, a többi ágazaté viszont romlott januárhoz képest.
Az ipari bizalmi index kéthavi csökkenés után emelkedett, de messze elmarad a novemberi szinttől. Februárban javult az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány, ezen belül az exportrendelések megítélése, kedvezőbbé váltak a termelési várakozások is. A készletek megítélése azonban nem változott. Az építőipari bizalmi index a januári stagnálás után februárban valamelyest tovább csökkent, s ezzel hároméves mélypontjára esett. A magas- és mélyépítő cégek is valamivel borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csak hibahatáron belül, míg a rendelésállományok minősítése számottevően romlott januárhoz képest.
A kereskedelmi bizalmi index a januári stagnálás után csökkent, s ezzel negatív irányban kilépett az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben, míg a rendelések várható nagyságáról alkotott vélemény jelentős mértékben romlott.
A szolgáltatói bizalmi index februári csökkenése főleg a forgalmi várakozások romlásának következménye, az általános üzletmenet megítélése nem változott.
A foglalkoztatási szándék februárban kissé erősödött, de így is visszafogottabb, mint az utóbbi hónapokban volt. A javulás az iparban és a kereskedelemben következett be, az építőipari és szolgáltató cégek hajlandósága csökkent, s kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
Az áremelési törekvés csak az iparban lett erőteljesebb, a többi ágazatban kissé lanyhult; a fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött.
A magyar gazdaság helyzetéről alkotott vélemény az ipar kivételével – ahol jelentősen javult – minden más ágazatban markánsan kedvezőtlenebb lett, a lakosság véleménye a januári jelentős romlás után nem változott.
A fogyasztói bizalmi index a januári csökkenés után februárban hibahatáron belül emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását valamivel jobbnak, jövőbeli megtakarítási képességéit kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal korábban. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának lehetőségét a januárinál kissé kevésbé tartották kedvezőnek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >Digitális vállalatok Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >