Három nehéz esztendő után rövid derű a mezőgazdaságban

2008 kifejezetten jó mezőgazdasági év lett, hároméves folyamatos hanyatlás után a termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett. Zsugorodott viszont a belföldi élelmiszerpiac, az eladások az első 8 hónapban 1,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. Az élelmiszer-feldolgozás 14 ága közül egyetlen egy sem növekszik, 2002 óta a termelés összességében közel 20 százalékkal esett vissza, hallhattuk az Agrár-Európa Kft. és a Kopint-Tárki Zrt. közös sajtótájékoztatóján, október 28-án.A konzorcium negyedévente készít jelentéseket a nemzetközi és a hazai mezőgazdaságról, mostani kutatási anyaguk többek között foglalkozott a pénzügyi válság agráriumra gyakorolt hatásával, valamint a magyar agrár-külkereskedelem trendjeivel.
A Mercure Budapest Metropol Szállodában zajlott rendezvényen Szabó Márton kutatásvezető elmondta: a globális növekedéslassulás kedvezőtlenül befolyásolja az exportkeresletet, jövőre a korábban tervezettnél lényegesen lassabb növekedéssel kell számolni bel- és külföldön egyaránt. A pénzügyi krízis visszaveti a keresletet, ami csökkenti az élelmiszerárakat. A keresleti és önköltségi oldalról egyaránt jelentkező nyomás miatt különösen a minőségi élelmiszer-termelés feltételei nehezednek, ami akadályozhatja a versenyképesség javítását. Az agráriumon belül tovább fokozódik a differenciálódás üzemek, ágazatok és régiók között. Erősödik a piaci szelekció a hatékonyság és a versenyképesség alapján, újabb mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók eshetnek ki az ágazatból.
A kutatók szerint 2009-ben – átlagos időjárást feltételezve – az agrárszektorban 5-10 százalékos visszaesés valószínű, az idei magas növényi hozamok csökkenhetnek, miközben az állattartás legfeljebb stagnál. A belföldi élelmiszerpiac jövőre sem bővül.

Kevés magas hozzáadott értékű terméket exportálunk
Az elmúlt évek magyar agrárexport-trendjeit vizsgáló felmérésből kiderül: bár az export is jelentős mértékben bővült, az import növekedési üteme 2007 kivételével alaposan felülmúlta az exportét. Tavaly az exportbővülést az intervenciós gabonakészletek értékesítése okozta, ez a teljesítmény a közeljövőben nem megismételhető.
A magyar agrárkivitel legdinamikusabban növekvő tételei nagyrészt nyersanyagok
(búza, kukorica, árpa, repcemag, nyers tej), illetve elsődlegesen feldolgozott élelmiszerek (napraforgóolaj). Ezzel szemben az import legnagyobb növekményt mutató termékcsoportjainak zöme magas fokon feldolgozott, magas hozzáadott érték tartalmú élelmiszer: sajt, csokoládé, édesipari termék, étrend-kiegészítő, üdítőital és cigaretta.
A kutatók rámutattak: az agrár-külkereskedelem szerkezete kedvezőtlenül alakul az utóbbi években: a kivitelben csökken, a behozatalban gyorsan nő a magas hozzáadott érték tartalmú, magas fokon feldolgozott élelmiszerek aránya. A feldolgozott élelmiszerek importja megközelíti, egyes számítások szerint már meg is haladja azok kivitelét.

Rövid hatósugarú a kivitel
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel mennyisége 2008-ban hosszú évek óta először csökken. A volumencsökkenés ellenére az exportárbevétel euróban 2007 első hét hónapjához viszonyítva 2008. január–júliusban 12,1 százalékkal emelkedett – hála az első félévben rendkívül magas gabona- és olajosmag-áraknak. A cserearányok igen kedvezően alakultak: az első hét hónapban az exportárak 19,1 százalékkal, az importárak viszont csak 11,2 százalékkal növekedtek.
2008 első hét hónapjában az agrárkivitel 463 millió eurós bővülése döntő részben a búza, a repce- és napraforgómag, valamint a napraforgóolaj 40-80 százalékos áremelkedésének köszönhető. Nagyobb mennyiségi növekedést csak a búza, a baromfihús, az állateledel és repcemag mutatott. Ezzel szemben a kukoricaexport mennyisége 57 százalékkal esett vissza, az áremelkedésnek köszönhetően azonban az árbevétel ennél lényegesen kisebb mértékben, csak egyharmadával.
A kutatók kiemelték, a magyar agrárexport földrajzilag túlzott mértékben az Európai Unióra és azon belül a kelet-közép-európai régióra koncentrálódik, a marketing hiányosságai mellett a magyar export rövid földrajzi hatósugara az áruszerkezet hiányosságait is jelzi: kevés a versenyképes, magas hozzáadott érték tartalmú, a magasabb szállítási költséget is elviselő magyar exporttermék.
E.-H. Sz.