Hangos sörünnep

Némi képzavarral élve a budapestiek láthatóan ki vannak éhezve a sörfesztiválokra – a budai Várban rendezett, négynapos sörünnepen esténként mozdulni is alig lehetett a tömegben. Hogy mennyire volt ez köszönhető a túlnyomó többségben minőségi sörfajták megjelenésének, azt nehéz megállapítani, hiszen a népünnepély jelleg és a szórakoztatásnak szánt fellépő együttesek és humoristák sok mindent elvisznek a hátukon a hasonló nyári rendezvényeken. Minthogy a hazai kézműves sörfőzdék és a belga, német, cseh, angol és ír söröket kínáló standok néha nem is túl olcsó italaiért is tömött sorokban álltak az értők, azt hihetjük, a fesztivál külön programok nélkül is sikeres lett volna.

Nem tudhatjuk előre, hosszú távon mennyit profitál a magyar sörkultúra abból, hogy egy túlnyomóan a sörkülönlegességekről szóló rendezvény szervezését egy, a hazai piac harmadát magáénak tudó nagy sörgyár vesz szárnyai alá. Sok ítész véleményével szemben mi megkockáztatjuk: Magyarországon az italfajtának 2011-ben szüksége van az erős „mentorokra”. A Heineken jóvoltából ráadásul egy látványos bemutató keretében a látogatók folyamatában is megtapasztalhatták, miből és hogyan készül a sör. A program során az érzékszerveket, így a látást, tapintást, ízlelést, szaglást bevonva, lépésről lépésre kalauzolták végig a fogyasztókat az egyes állomásokon. A gyár egy másik standján, egy kis előképzés után az érdeklődők élesben is kipróbálhatták csapolótudományukat.

A sajtótájékoztatón elhangzott mondat, hogy sörforradalom zajlik Magyarországon, nemes túlzásnak tekinthető, de az biztos, hogy széles rétegek sörízlése változik a különleges ízek és a lagereken túli világ megismerésével.