Hallottam már, de… VII. – Mi a soju?
A világ legnagyobb mennyiségben eladott italmárkája, a Jinro, egy soju fajtájú ital, évente több mint félmilliárd liter fogy belőle.
A soju hazája Korea, ahova a 13. században Kínából került át készítésének tudománya. Neve nagyjából annyit jelent: „tűzből született” – ami nyilvánvalóan készítési technológiájára, a lepárlásra utal. Koreában hosszú évszázadokig csak a leggazdagabbak, a nemesség kiváltsága volt ennek az – akkoriban – igen drága italnak az élvezete.
A Koreai Köztársaság égetett szeszesital termelésének körülbelül harmadát a soju – egyszerű, víztiszta gabonapálinka – adja. Leggyakrabban rizsből készítik, de időnként más gabonaféléből, esetenként tapiókából is. Íze semleges, leginkább a vodkáéhoz hasonlítható. Óriási különbség azonban, hogy a soju általában csak 20-25% alkoholtartalmú (bár léteznek „ütősebbek” változatok is).
Talán ennek is (és olcsóságának) köszönhető, hogy a távol-keleti országokban – elsősorban Koreában és Japánban – a mindennapok italának számít. Szinte nincs is olyan éttermi asztal, amelyikre ne kerülne soju. Általában tisztán, esetleg jégkockákkal fogyasztják, féldecis adagokban.
Világhódító karrierjét a soju nem is olyan régen, a szöuli olimpia, és a Japán-Koreai közös labdarúgó világbajnokság idején kezdte. Az USA-ban már meglehetős népszerűségnek örvend, különösen azokban az államokban, amelyekben erősen korlátozzák a magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazását. Így olyan vendéglátóhelyeken is árusítható, ahol eddig csak sört és bort kínáltak. Az amerikaiak fogyasztási szokásai is eltérőek, ők inkább koktélként (a vodka alternatívájaként), gyümölcslevekkel fogyasztják. Talán ennek is hatására – mintegy visszacsatolásképp – a Távol-Keleten egyes gyártók elkezdték a soju alapú RTD-k forgalmazását is.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Borravaló vagy szervizdíj
Gyakran nagy bizonytalanság övezi a témát: a mára szinte mindenhol alkalmazott…
Tovább olvasom >Az NTAK-ból már látszik: 16%-kal nőtt az utazók száma az őszi szünetben
Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >