Ha nem csipkedjük magunkat, Európa lemaradhat a sejttenyésztett hússal kapcsolatos kutatások és innováció terén

Van lemaradásunk

Sejttenyésztett húst Európában első ízben dr Mark Post fejlesztette ki, aki 2013-ban megalkotta az első sejttenyészett burgert. Azóta világszerte már több, mint 100 vállalkozás foglalkozik ennek az élelmiszernek a fejlesztésével. Ugyanakkor, míg a világ más országaiban – Izraelben és az Egyesült Államokban – hatalmas beruházások zajlanak a témában, Európa mára lemaradt, hangzott el a tanácskozáson. 

Alex Holst, a Good Food Institute Europe egyik vezetője, felszólalásában arra kérte az Európai Uniót, hogy több forrást fordítson a kutatásra és fejlesztésre, rámutatva az ENSZ mellett működő IPCC legutóbbi jelentésére, amely elismerte a fenntartható módon előállított fehérjék szerepét a klíma kibocsájtások csökkentésében. A szakember a vita során kifejtette, hogy ez a terület a jövő szektorainak egyike – és így is kellene kezelnünk azt. Vagyis igyekeznünk kellene a sejttenyésztett hússal kapcsolatos kutatások és innováció élére kerülni, mert az EU-nak valós lehetősége lenne az ágazat fejlődésének irányát alakítani és a köz érdekében maximalizálni annak jó hatásait.

Robert Jones, a Cellular Agriculture Europe elnöke és a Mosa Meat PR külkapcsolati vezetője elmondta, hogy a hús iránti kereslet világszerte tapasztalható növekedése miatt 2050-re két és félszer ekkora Földre lenne szükség az igények kielégítéséhez a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok változatlanul hagyásával. Arra kérte az agráriumban érdekelt csoportokat, hogy kezdjenek közös munkába a szektorral, annak megvitatása érdekében, hogy a gazdálkodók milyen szerepet játszhatnának a fenntarthatóbb fehérjetermelésre való áttérésben. Azt is hozzátette, hogy a sejttenyésztett hús nem „csodafegyver” a klímaváltozás elleni küzdelemben és inkább kiegészíti, mint felváltja a hagyományos haszonállattartást. 

A sejttenyésztett hús környezeti hatásait összesítő, első életciklus-elemzést elkészítő CE Delft képviseletében, Pelle Sinke azt nyilatkozta, hogy ha a tenyésztett húst megújuló energia felhasználásával állítják elő, akkor a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel előállított húshoz képest 92 százalékkal alacsonyabb a hozzá köthető kibocsájtások mennyisége, a földhasználat 95 százalékkal, a vízigény pedig 78 százalékkal csökken. 

Tilly Metz, az eseményt szervező zöldpárti képviselő a FoodNavigator kérdésére válaszolva a következőket mondta:

„A világ számos táján, így az Európai Unióban is, a hús- és tejtermelés és fogyasztás mennyisége jóval a környezetvédelmi és egészségügyi ajánlások felett van. Ezért sürgősen fel kell gyorsítani a teljes értékű élelmiszereket tartalmazó, minél inkább növényi alapú táplálkozásra való áttérést. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az EU-ban élő fogyasztók többsége továbbra is igényli a húst és az egyéb állati eredetű élelmiszereket a táplálkozásában, és nem nagyon akarják vagy képesek  megfelelő ütemben a fenntartható szintre csökkenteni ezeknek a termékeknek a fogyasztását.”

Az egyik panelbeszélgetésen az EU Bizottság képviselője úgy nyilatkozott, hogy az első kérelem a sejjtenyésztett hús uniós engedélyezésére 2022 vége felé várható, ami azt jelenti, hogy 2024 második felében kerülhetnek az európai boltok polcaira vagy az éttermek kínálatába az első, sejttenyésztett húsból készült termékek.

Tilly Metz hozzátette, hogy az alapvető élelmiszerbiztonsági aspektusok mellett vannak még nyitott kérdések az ügyben a sejttenyésztett hús környezeti, társadalmi és táplálkozási hatásaival kapcsolatban. A képviselő annak a reményének is hangot adott, hogy az elkövetkező hónapokban újabb viták és kutatások zajlanak majd e kérdésekkel kapcsolatban, a sejttenyésztett hús előállításában érdekelt vállalatok pedig elkötelezettséget vállalnak a termékeik társadalmi hasznosságának maximalizálása és a gazdálkodókkal való együttműködési lehetőségek feltárása iránt. 

Forrás: foodnavigator.com