Gyorsuló fogyasztásra és a beruházások stagnálására számít a GKI

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,6%-os volt a növekedés – a magyar gazdaság mégsem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Az idei kilátások ennél jóval kisebb ütemű, 2% körüli növekedést valószínűsítenek. A beruházások várhatóan csak stagnálnak, a fogyasztás és az exporttöbblet viszont a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató. Az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja, s a továbbra is alacsony olajár ösztönző hatású, a Fed kamatemelése pedig még várat magára, de a kockázati tényezők is jelentősek. Ez utóbbiak elsősorban politikai természetűek. A korábbi két fő konfliktus, az ukrán-orosz szembenállás, illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzása Görögországban akár „össze is érhet”. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

Idén a beruházások csak stagnálnak, a fogyasztás növekedése viszont gyorsul. A beruházások várhatóan változatlan szintjének oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU forrásokból megvalósított beruházások visszaesése. Az átlagos reálkamat a Növekedési Hitel Program hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta 2014-ben az előző évi 19,9%-ról 21,3%-ra emelkedett, 2015-ben azonban csökken. Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014. (választási!) évi 3,2%-ról 2-2,5%-ra lassul. A nyugdíjak reálértéke – az eltűnt infláció miatt – 2015-ben már harmadik éve emelkedik (összesen közel 8%-kal). A fogyasztás dinamikája azonban a lassuló bérkiáramlás ellenére 2,5% körülire gyorsul a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkenő hitelterhek hatására.

2015-ben visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban és – két kiváló után átlagos évet feltételezve – a mezőgazdaságban kell számítani, az ingatlanszektorban már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar és a kereskedelem fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz. A munkanélküliségi ráta a december-február közötti időszakban az előző hónapokhoz képest emelkedett, ez a téli hónapokban természetes. Emellett jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás. Ezzel azonban megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nyilván nem független a választási év befejeződésétől. Idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka további bővítése hatására.

2015-ben még sem a keresleti, sem kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. Egyes brókercégek és kisbankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a banki eszközöket is. Az események mögött sejthető, nem hatékony pénzügyi felügyelet jelentős kockázatot jelent. A pórul jártak kártalanítására nem elegendő az OBA és a BEVA forrása, ráadásul a kártérítési kötelezettséget – a jogrendet súlyosan megsértve –kiterjesztik. Ez tovább terheli a pénzügyi szektor vétlen szereplőit, de minden bizonnyal költségvetési szerepvállalásra is szükség lesz.

Idén felgyorsult a defláció, az első negyedévben átlagosan 1%-kal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az I. félévben várhatóan fennmarad az árcsökkenés, a II. félévben azonban már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. Az MNB márciusban és áprilisban – hosszú szünet után – ismét kamatot vágott (1,8%-ra). Az erős forint miatt még további kis csippentések lehetségesek.