Gyenge gyümölcstermés, visszaeső kereslet: nehéz év a pálinkafőzdéknek

A gyenge alapanyag-ellátás mellett a kereslet is csökken: a kitárolási adatok alapján az idei évben mintegy 10 százalékos forgalomvisszaesés látható az előző évhez képest. A szakmai szervezet szerint ez részben a mérséklődő alkoholfogyasztással, részben a fiatalabb generáció ízlésváltásával magyarázható, akik egyre inkább a long drinkek felé fordulnak a tömény szeszes italok helyett.

A versenyképességet tovább rontja, hogy a gabonaalapú alkoholok előállítása jóval olcsóbb, miközben a pálinka gyümölcsalapanyaga drágul és egyre nehezebben beszerezhető. Mihályi László ugyanakkor hangsúlyozta: minőségi szempontból a jó gyümölcspálinka felveszi a versenyt bármely nemzetközi itallal, ráadásul érlelés nélkül is magas élvezeti értéket képvisel.

Az export jelenleg a teljes hazai pálinkaforgalom mintegy 3 százalékát adja, ezen a Pálinka Nemzeti Tanács szerint mindenképpen javítani kellene. A szervezet álláspontja szerint a külföldi piacokon célszerű lenne fókuszált stratégiával, egy-két meghatározó gyümölcsfajtára építve megjelenni. A pálinka sokszínűsége – az eltérő gyümölcsök, évjáratok, technológiák és érlelési módok – hosszabb távon erős megkülönböztető tényező lehet.

A szektort terhelő költségeket tovább növelte a körforgásos visszaváltórendszer bevezetése, amely különösen a kisebb főzdék számára jelent komoly anyagi kihívást. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint a következő időszakban a túlélés és a növekedés kulcsa az ágazati összefogás és a tudatosabb piacépítés lehet.