Gyakrabban járunk majd boltba 2023-ban, de kevesebbet fogunk költeni
A nagymértékű infláció miatt a vásárlók sűrűbben járnak majd bevásárolni 2023-ban, de egy alkalommal kevesebbet fognak költeni. A fogyasztók az olcsóbb márkák felé fordulnak majd, és egyszerre kevesebb terméket tesznek majd a kosarakba. A kereskedők akkor lesznek versenyképesek ebben a helyzetben, ha minél több csatornán tudnak értékesíteni – idézi a Mastercard kutatási eredményét a VG.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/12/pexels-rfstudio-4177735.jpg)
A többcsatornás jelenlét az előny
Az évek óta tartó ingatlanpiaci fellendülés után a magasabb kamatlábak várhatóan erős hatással lesznek a megélhetési költségekre és emiatt a fogyasztók költési szokásai is nagymértékben megváltoznak majd – olvasható a Mastercard Economics Institute kutatásából. Sajtóközleményükben azt írják, hogy a fejlett országokban előre láthatóan a lakhatásra fordított kiadások reálbérhez viszonyított mértéke közel 4,5 százalékkal fog csökkenni.
A gazdaságot érő negatív hatások a kiskereskedelmet és az élelmiszerárakat sem fogják elkerülni. Az infláció olyan mértékben nő, amivel a fogyasztók már nem tudnak lépést tartani, emiatt kénytelenek lesznek visszafogni a bevásárlókosarak tartalmát. A Mastercard kutatása szerint amellett, hogy a vásárlók jobban oda fognak figyelni az ár-érték arányra a polcok között, a költséghatékonyabb márkák felé fognak elmozdulni. A felmérésből az is kiderült, hogy várhatóan többször mennek majd boltba az emberek, de kisebb értékben vásárolnak majd.
A Mastercard azt tapasztalta, hogy Németországban az élelmiszerüzletekbe 23 százalékkal többször mentek az emberek, mint 2019-ben. Az egy látogatásra jutó elköltött összeg ezzel együtt átlagosan 19 százalékkal csökkent.
Kereskedők számára rendkívül fontos lesz több értékesítési csatorna egyidejű használata, ha át akarják vészelni a következő év viszontagságait. A Mastercard Economics Institute kutatása szerint azok a vállalkozások, amelyek megadják a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy kiválasszák a nekik legkényelmesebbet a mobilos, netes vagy egyéb felületek közül, sokkal jobban teljesítenek.
A lezárások idején a kis- és nagy éttermeknél például a többcsatornás jelenléttel rendelkezők közel 31 százalékos forgalomkieséstől menekültek meg. Hasonlóképpen, azok a ruházati boltok, amelyek ezt a hozzáállást alkalmazták 26 százalékkal gyorsabban tudtak növekedni, mint versenytársaik.
Kapcsolódó cikkeink
Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >Januárban kissé gyorsult az infláció az euróövezetben
Januárban a várt stagnálás helyett gyorsult az infláció, hat hónapja…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >