Gyakorlati képzés 2020 után
Októberben a MKIK online konferenciát tartott A szakképzés jövőjéről címmel – ennek lényeges elemeit Kis Zoltán, az MVI társ-alelnöke osztja meg a kollégákkal.
A konferencia felszólalói az új szakképzést oktatási és vállalkozói megközelítésből próbálták bemutatni a gazdálkodóknak. Íme a legfontosabb megállapítások!
Lesz-e megfelelő szakember-utánpótlás a jövőben?
Mivel évről évre hanyatló az érdeklődés, erre a válasz: az új, „modernizált” képzési rendszer által kívánja biztosítani a kormányzat, hogy a szakképzés résztvevői megszeressék az egyes iparágakat és szakmákat, illetve, hogy a diákok érdekeltek legyenek a szakképzésben történő tanulásban, az iskolák és gazdálkodók pedig az oktatásban, továbbá, hogy a tanulók használható, naprakész tudást elsajátítva meg is maradjanak a választott szakmájukban.
Milyen módon foglalkoztathatnak tanulókat a gazdálkodók gyakorlati képzőhelyként?
![Gyakorlati képzés 2020 után - Horeca](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2020/11/Gyakorlati-k%C3%A9pz%C3%A9s_opt-198x300.jpeg)
Jól felkészített diákokat ígérnek
Ha ezt a gazdálkodó vállalni tudja, az iskolai ágazati alapozó képzést követően a diák akár 100%-ban a gyakorlati képzőhelyen készülhet fel a szakmai vizsgákra.
A tanuló munkaszerződés alapján teljesítheti a képzéshez fűződő gyakorlatot, a gazdálkodónak és az iskolának szoros együttműködésre lesz szüksége ahhoz, hogy a diák valóban elsajátítsa a szakmai Program Tantervekben és Képzési Kimeneti Követelményekben definiált tudásanyagot, kompetenciákat.
A képzés az új irányok szerint kimenetszabályozott. Bár a képzést akár végezheti kizárólag a gyakorlati hely, a diák tananyagban történő haladását az iskola is ellenőrzi. A képzőhelyek az alapképzés után önállóan is képezhetnek, illetve a Szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint Ágazati Képzőközpontokat (ÁK) hozhatnak létre. Az ÁK közvetlenül is (képzési) munkaszerződést köthet a diákkal, de arra is van lehetőség, hogy a diákok a gyakorlati hellyel kössenek szerződést, és a gyakorlati helyek, az általuk létrehozott ÁK-knak bizonyos feladatokat delegáljanak (például: adminisztratív feladatokat, valamint a vizsgakövetelménynek számító gazdálkodási tartalmak elméleti oktatását).
A gazdálkodók felelőssége jóval nagyobb lesz a jövőben, hiszen az iskola mellett ők is felelnek a sikeres vizsgára történő felkészítésért – ez valószínűleg megtérül, egyrészt az új finanszírozási rendszer sajátosságai okán, másrészt, mert kormányzati elképzelés szerint a jól felkészített diákok örömmel maradnak majd a gyakorlati képzőhelyükön, ha szakképesítést szereztek.
Milyen finanszírozási feltételekkel történik a képzés?
A finanszírozás kapcsán készülnek a vonatkozó részletes tájékoztatók, amelyeket megosztanak majd az érintettekkel. //
Kapcsolódó cikkeink
Minden tekintetben sikeres volt a SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás
Hatalmas sikerrel zárt az idei SIRHA Budapest. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi…
Tovább olvasom >MVI Közgyűlés 2024
Május 15-én került megrendezésre a Magyar Vendéglátók Ipartestületének 2024. évi…
Tovább olvasom >Ipartestületi konferencia a SIRHA Budapest 2024 kiállításon
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás első napján – immár hagyományosan…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntartható vendéglátás Magyarországon: a 2024-es év úttörői
Magyarországon a fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb kihívása, különösen az éttermi…
Tovább olvasom >Trendekbe fagylalva
Ami hosszú időn keresztül csak egy jeges nyalánkság volt, abból a…
Tovább olvasom >