Gyakorlati képzés 2020 után
Októberben a MKIK online konferenciát tartott A szakképzés jövőjéről címmel – ennek lényeges elemeit Kis Zoltán, az MVI társ-alelnöke osztja meg a kollégákkal.
A konferencia felszólalói az új szakképzést oktatási és vállalkozói megközelítésből próbálták bemutatni a gazdálkodóknak. Íme a legfontosabb megállapítások!
Lesz-e megfelelő szakember-utánpótlás a jövőben?
Mivel évről évre hanyatló az érdeklődés, erre a válasz: az új, „modernizált” képzési rendszer által kívánja biztosítani a kormányzat, hogy a szakképzés résztvevői megszeressék az egyes iparágakat és szakmákat, illetve, hogy a diákok érdekeltek legyenek a szakképzésben történő tanulásban, az iskolák és gazdálkodók pedig az oktatásban, továbbá, hogy a tanulók használható, naprakész tudást elsajátítva meg is maradjanak a választott szakmájukban.
Milyen módon foglalkoztathatnak tanulókat a gazdálkodók gyakorlati képzőhelyként?

Jól felkészített diákokat ígérnek
Ha ezt a gazdálkodó vállalni tudja, az iskolai ágazati alapozó képzést követően a diák akár 100%-ban a gyakorlati képzőhelyen készülhet fel a szakmai vizsgákra.
A tanuló munkaszerződés alapján teljesítheti a képzéshez fűződő gyakorlatot, a gazdálkodónak és az iskolának szoros együttműködésre lesz szüksége ahhoz, hogy a diák valóban elsajátítsa a szakmai Program Tantervekben és Képzési Kimeneti Követelményekben definiált tudásanyagot, kompetenciákat.
A képzés az új irányok szerint kimenetszabályozott. Bár a képzést akár végezheti kizárólag a gyakorlati hely, a diák tananyagban történő haladását az iskola is ellenőrzi. A képzőhelyek az alapképzés után önállóan is képezhetnek, illetve a Szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint Ágazati Képzőközpontokat (ÁK) hozhatnak létre. Az ÁK közvetlenül is (képzési) munkaszerződést köthet a diákkal, de arra is van lehetőség, hogy a diákok a gyakorlati hellyel kössenek szerződést, és a gyakorlati helyek, az általuk létrehozott ÁK-knak bizonyos feladatokat delegáljanak (például: adminisztratív feladatokat, valamint a vizsgakövetelménynek számító gazdálkodási tartalmak elméleti oktatását).
A gazdálkodók felelőssége jóval nagyobb lesz a jövőben, hiszen az iskola mellett ők is felelnek a sikeres vizsgára történő felkészítésért – ez valószínűleg megtérül, egyrészt az új finanszírozási rendszer sajátosságai okán, másrészt, mert kormányzati elképzelés szerint a jól felkészített diákok örömmel maradnak majd a gyakorlati képzőhelyükön, ha szakképesítést szereztek.
Milyen finanszírozási feltételekkel történik a képzés?
A finanszírozás kapcsán készülnek a vonatkozó részletes tájékoztatók, amelyeket megosztanak majd az érintettekkel. //
Kapcsolódó cikkeink
MKIK-alelnök: a gazdasági kihívásokból lehetőséget kell teremteni
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata az, hogy a…
Tovább olvasom >Ünnepség a Gundel-emléktáblánál
Szűk körben, csendes megemlékezéssel ünnepelte Gundel János (1844–1915) születésnapját az…
Tovább olvasom >A kkv-k mesterséges intelligencia használatáról egyeztetett Nagy Elek, MKIK elnök Palkovics László kormánybiztossal
Ma délelőtt Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)…
Tovább olvasom >További cikkeink
Balatoni szállásárak 2025-ben: mérsékelt drágulás, de a főszezon még hozhat meglepetéseket
Ahogy közeledik a hosszú hétvége és az előszezon, egyre többen…
Tovább olvasom >NGM: a SZÉP-kártya tulajdonosok közel 12 százalékkal többet költöttek kártyáikról 2025 első negyedévében, mint tavaly
A SZÉP-kártya tulajdonosok közel 12 százalékkal többet költöttek kártyáikról 2025…
Tovább olvasom >Erős volt a turizmus első negyedéve – ágazati kitekintő
Bár márciusban 6%-kal elmaradt a turisztikai vendégforgalom a tavalyi szinttől,…
Tovább olvasom >