Gyakorlati képzés 2020 után
Októberben a MKIK online konferenciát tartott A szakképzés jövőjéről címmel – ennek lényeges elemeit Kis Zoltán, az MVI társ-alelnöke osztja meg a kollégákkal.
A konferencia felszólalói az új szakképzést oktatási és vállalkozói megközelítésből próbálták bemutatni a gazdálkodóknak. Íme a legfontosabb megállapítások!
Lesz-e megfelelő szakember-utánpótlás a jövőben?
Mivel évről évre hanyatló az érdeklődés, erre a válasz: az új, „modernizált” képzési rendszer által kívánja biztosítani a kormányzat, hogy a szakképzés résztvevői megszeressék az egyes iparágakat és szakmákat, illetve, hogy a diákok érdekeltek legyenek a szakképzésben történő tanulásban, az iskolák és gazdálkodók pedig az oktatásban, továbbá, hogy a tanulók használható, naprakész tudást elsajátítva meg is maradjanak a választott szakmájukban.
Milyen módon foglalkoztathatnak tanulókat a gazdálkodók gyakorlati képzőhelyként?

Jól felkészített diákokat ígérnek
Ha ezt a gazdálkodó vállalni tudja, az iskolai ágazati alapozó képzést követően a diák akár 100%-ban a gyakorlati képzőhelyen készülhet fel a szakmai vizsgákra.
A tanuló munkaszerződés alapján teljesítheti a képzéshez fűződő gyakorlatot, a gazdálkodónak és az iskolának szoros együttműködésre lesz szüksége ahhoz, hogy a diák valóban elsajátítsa a szakmai Program Tantervekben és Képzési Kimeneti Követelményekben definiált tudásanyagot, kompetenciákat.
A képzés az új irányok szerint kimenetszabályozott. Bár a képzést akár végezheti kizárólag a gyakorlati hely, a diák tananyagban történő haladását az iskola is ellenőrzi. A képzőhelyek az alapképzés után önállóan is képezhetnek, illetve a Szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint Ágazati Képzőközpontokat (ÁK) hozhatnak létre. Az ÁK közvetlenül is (képzési) munkaszerződést köthet a diákkal, de arra is van lehetőség, hogy a diákok a gyakorlati hellyel kössenek szerződést, és a gyakorlati helyek, az általuk létrehozott ÁK-knak bizonyos feladatokat delegáljanak (például: adminisztratív feladatokat, valamint a vizsgakövetelménynek számító gazdálkodási tartalmak elméleti oktatását).
A gazdálkodók felelőssége jóval nagyobb lesz a jövőben, hiszen az iskola mellett ők is felelnek a sikeres vizsgára történő felkészítésért – ez valószínűleg megtérül, egyrészt az új finanszírozási rendszer sajátosságai okán, másrészt, mert kormányzati elképzelés szerint a jól felkészített diákok örömmel maradnak majd a gyakorlati képzőhelyükön, ha szakképesítést szereztek.
Milyen finanszírozási feltételekkel történik a képzés?
A finanszírozás kapcsán készülnek a vonatkozó részletes tájékoztatók, amelyeket megosztanak majd az érintettekkel. //
Kapcsolódó cikkeink
A kkv-k mesterséges intelligencia használatáról egyeztetett Nagy Elek, MKIK elnök Palkovics László kormánybiztossal
Ma délelőtt Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)…
Tovább olvasom >Tudásalapú jövőképet vázolt fel az MKIK elnöke a 2025-ös Gazdasági Évnyitón
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megújult jövőképe a vállalkozók…
Tovább olvasom >Nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban
A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Digitális kincsesbánya a műemlékek szerelmeseinek – elindult az e-orokseg.hu
Soha nem volt még ilyen látványos és közérthető módon elérhető…
Tovább olvasom >NKFH: több száz távol-keleti üzemeltetésű boltot és étteremet vizsgáltak a fogyasztóvédők
Több száz távol-keleti üzemeltetésű boltot, étteremet vizsgáltak a fogyasztóvédők, a…
Tovább olvasom >4 milliárdosok klubjában köthet ki idén a hajóutak foglalását digitalizáló magyar startup
A CLICKnCRUISE tőkét vont be angyalbefektetőktől, köztük Szigetvári Józseftől, a…
Tovább olvasom >