GVH: hatékonyabb versenyfelügyeletet hozott az új uniós irányelv

A versenyhivatal épülete, kép: gvh.hu

A tájékoztatás szerint az uniós jogalkotók 2018. decemberében fogadták el a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés miatt történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló irányelvet. Az Európai Unió és tagállamai versenyhatóságait tömörítő Európai Versenyhálózat (European Competition Network) rövidítéséből „ECN+”-nak elnevezett irányelv idén februárig adott időt a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az új rendelkezések átültetéséről.

Magyarországon a részletek kidolgozásában a GVH aktívan együttműködött az Igazságügyi Minisztériummal, ezt követően idén január 1-jén léptek hatályba a jogszabályváltozások – jelezte a versenyhivatal.

A versenyhatóság megalapításának 30. évfordulója alkalmából 2021 áprilisában rendezett konferencián Olivier Guersent, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának főigazgatója méltatta, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként ültette át az ECN+ irányelvet a saját jogrendszerébe – idézte fel a GVH.

Az irányelv hatására tovább erősödött az uniós tagállamok versenyhatóságainak együttműködése, valamint bővültek és egységessé váltak eljárási jogköreik is. A jogalkotók célja az volt, hogy a nemzeti versenyhatóságok rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal és hatáskörökkel, valamint kellően függetlenek legyenek ahhoz, hogy hatékonyan léphessenek fel a belső piacot érintő versenyjogi jogsértésekkel szemben.
A közlemény szerint a magyar jogi szabályozás legnagyobb része eleve megfelelt az új uniós irányelvnek. Egyes szabályokat, például a jogsértések elévülési időire vonatkozó rendelkezések európai egységesítését a versenytörvény megfelelő módosításával ültette át a hazai jogalkotó, ahogy a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás új kereteit is.

Az új rendelkezésekkel a nemzeti versenyhatóságok a korábbinál hatékonyabb támogatást nyújthatnak a többi tagállam hatósági eljárásaihoz.
Az ECN+ irányelvben szerepel a tagállami kormányok lehetősége is, hogy konkrét eljáráshoz nem kapcsolódó, általános prioritási iránymutatásokat jelöljenek ki a nemzeti versenyhatóságok számára, ahogy a magyar kormány is tette nemrég, időlegesen jogszabállyal bővítve a versenyhivatal jogkörét az építőipari áremelkedések okainak feltárása érdekében – hívta fel a figyelmet a GVH. Hozzátették: a versenyhatóság ilyen módon prioritásai közé emelheti a gazdaság egyes szektorain átívelő, más közpolitikákat is érintő piaci problémák versenyjogi vizsgálatát is.

Bár az irányelv eredeti célja az unió belső piacát érintő jogsértésekkel szembeni fellépések hatékonyabbá tétele volt, átültetése a nemzeti jogalapon folytatott eljárásokra is kedvező hatást gyakorol. Magyarország az átültetés során gyorsaságból és szakmaiságból egyaránt jól vizsgázott, megnyugtató, ha az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatója is így látja – fejtette ki a közleményben Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. (MTI)