GVH-elnök: A béke szolgálná legjobban az árstabilitást és az alacsony inflációt

A POLITICO-nak adott interjút Rigó Csaba Balázs

A POLITICO brüsszeli szerkesztősége készített interjút Rigó Csaba Balázzsal, a magyar nemzeti versenyhatóság elnökével. Az online médium Pro Fair Play Newsletter című kiadványában megjelent összefoglaló az infláció elleni küzdelem, ezen belül is annak a kérdésnek a körbejárása, hogy a versenyhatóságok milyen eszközökkel képesek segíteni és erősíteni az infláció elleni küzdelmet.

A GVH elnöke kiemelte, hogy a nemzeti versenyhatóságok jelentős feladatokat vállalhatnak fel az infláció elleni küzdelemben, a maguk eszközeivel. Emlékeztetett arra, hogy a 90-es években az Európai Bizottság jelentéseiben maga is hangsúlyozta az árrögzítő kartellek elleni fellépést, mint az infláció csökkenéséhez közvetetten hozzájáruló versenyhatósági célt. Míg a költségvetési és a monetáris politika gyorsabb reakciókat képes nyújtani az inflációs nyomásra, addig a versenypolitikai intézkedések hosszabb távon fejtik ki hatásukat, de a megfelelő versenykörnyezet, a hatékonyan fellépő versenyhatóságok nagyban hozzájárulhatnak az árak alacsonyan tartásához azáltal, hogy fokozzák a fair piaci versenyt.

Rigó Csaba Balázs az interjú során kitért a GVH által alkalmazott eszközökre, az élelmiszerpiacokon lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatokra, illetve a július elsejétől működtetett online Árfigyelő rendszerre. Mint mondta: az Árfigyelő rendszer – a kormányzati intézkedések mellett – a fogyasztói tudatosság erősítésén keresztül segíti a vásárlókat, hogy kedvezőbb vásárlási döntéseket hozzanak, ezáltal pedig megakadályozza, hogy a kiskereskedelmi láncok indokoltatlanul és önkényesen emeljenek árakat. A rendszer hatékonyságát mutatja, hogy az indulása óta az oldal által monitorozott termékek árai átlagban mintegy 7%-kal csökkentek – hívta fel a figyelmet a GVH elnöke. Hozzátette: az Árfigyelő fokozta az árversenyt Magyarországon.

Az interjú során a téma Európai Uniós vonatkozásait is körbejárták, külön kitérve arra, hogy az EU mit tehet annak érdekében, hogy enyhítse az inflációs nyomás által leginkább sújtott területek helyzetét. A GVH elnöke itt határozottan felhívta a figyelmet a béke megteremtésére. Felidézte, hogy bár már az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően is emelkedésnek indultak az árak, – amit jelentős mértékben az energiaárak 2021-ben megindult emelkedése váltott ki – ezt a folyamatot ugyanakkor jelentős mértékben gerjesztették a háborús veszélyek is, majd maga a háború. A GVH elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy bármilyen nemű fegyverszünet, vagy béke elérése, Európa-szerte jelentős mértékben csökkentené az inflációt.

Szó esett arról is, hogy a jövőben milyen hosszabb távú változások állhatnak be a versenyhatóságok munkájában és a versenypolitikában általánosságban. Rigó Csaba Balázs véleménye szerint fontos, hogy a nagy kihívások ellenére a versenypolitika megtartsa a lényegi, szilárd elemeit. Elmondása szerint, bár a válságok idején tagállami és uniós szinten is lazítanak a versenyszabályokon, ez nem válhat végleges változássá. Kiemelte azonban, hogy az ezekben az időkben alkotott válságkezelő eszközök akár hosszútávon is hasznosnak bizonyulhatnak, akárcsak Magyarországon a gyorsított ágazati vizsgálat, amelyet a magyar nemzeti versenyhatóság először ideiglenes ezközként kapott a kezébe, azóta azonban már törvénybe iktatta a jogalkotó és állandó fegyverré fejlődött.