Grüne Woche, Berlin, 2. rész – Környezetvédelmi, gazdaságpolitikai és morális kérdések Berlinben

A 400 ezer látogatón és a mintegy 12 ezer kiállítón kívül még egy „leg” fűződik az idei, immár 75. alkalommal megtartott Grüne Wochéhoz: minden korábbinál nagyobb szerepet kapott az agrárpolitika. A hagyományos politikai rendezvények sorában Ilse Aigner német élelmezésügyi, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter a növényi olajok 30 százalékos drágulását prognosztizálta a közeljövőre. Számít a tej árának növekedésére is, míg szerinte a hús ára egyelőre stagnál.
– Ha a német élelmiszer-kereskedelemben továbbra is az árverseny uralkodik, akkor az a minőség rovására megy, és a fogyasztók látják majd a kárát – jelentette ki. – Pedig az élelmiszer nem egy áruféleség a sok közül, hanem létszükségleti cikk, amely meghatározza mindnyájunk életének minőségét.
Az élelmiszerek alacsony németországi árával kapcsolatban megjegyezte, hogy egy átlagos háztartás kiadásainak mindössze 11 százalékát fordítja élelmiszerre:
– Ha ilyen olcsó az ennivaló, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy az emberek mennyi élelmiszert dobnak ki vagy pocsékolnak el. Ez nem csak morális kérdés, mert ugyanakkor a világ más részein emberek százmilliói éheznek.

„Amit a piac tönkretett”
Gerd Sonnleitner, a Német Parasztszövetség elnöke szintén hagyományos sajtótájékoztatóján kritizálta az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok túlhatalmát.
Megemlítette, hogy a Német Élelmiszeripar Szövetségi Egyesületének elnöke, Jürgen Abraham, egy nagy húsipari cég tulajdonosa egy másik sajtótájékoztatón szokatlanul éles hangon támadta az élelmiszer-kereskedőket, mert háttérbe szorítják a kis- és középvállalkozásokat:
– Öt diszkontláncra 44 százalék jut a német élelmiszerek bolti forgalmából, amelyeket 5 800 vállalkozás állít elő. Ugyanakkor a kereskedők hátrányosan megkülönböztetik a kisebb cégeket. Amikor pedig ezt kifogásoljuk, a versenyhivatal úgy foglal állást, hogy a verseny előnyös a fogyasztók számára.
Sonnleitner a német tejtermelők ellehetetlenülésével kapcsolatban kijelentette:
– Az állam sajnos sem az adók megváltoztatásával, sem támogatásokkal nem tudja jóvátenni, amit a piac tönkretett.

Több élelmiszer, kevesebb éhező
Nyilvános előadásában Alexander Müller, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági világszervezete, a FAO vezérigazgató-helyettese rámutatott:
– A globális felmelegedés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és politikai kérdés is. Hiszen 2050-ig Földünk lakossága a jelenlegi 6,2 milliárdról várhatóan 9 milliárdra növekszik, és a világon 70 százalékkal több élelmiszert állítanak majd elő, hogy az éhezés mérséklődjön. Ez azonban elkerülhetetlenül több szén-dioxid kibocsátásával jár. A probléma megoldását közösen kell keresnünk.
Korábban kelet-nyugati agrárfórumot tartottak a kereskedelempolitikai kérdésekről. Azt a sorozatot négy éve befejezték, és azóta agrárminiszterek nemzetközi fórumának, illetve idén csúcstalálkozójának nevezik az eseményt.

Újabb osztrák exportrekord
A politikai kísérőprogram megszokott részeként az osztrák exportot ösztönző Agrarmarkt Austria (AMA) is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját. Mint mindig, egy belvárosi szállodában. Dr. Stephan Mikinovic ügyvezető igazgató újabb kiemelkedő növekedésről számolhatott be:
– Ausztria agrárexportja mennyiségi rekordot ért el 2009-ben. Az előző évhez képest 8 százalékkal több árut adtak el külföldre, ami 7,96 millió tonnát jelent. Értékben viszont 10 százalékkal csökkent kivitelünk, az általános recesszió következtében – állapította meg az AMA igazgatója. – A tej alacsony ára szintén negatívan befolyásolta a mérleget. A külföldi fogyasztók azonban hűségesek maradtak az osztrák termékekhez. Az osztrák exportpiacok rangsorát Németország vezeti 2,4 milliárd euróval. Utána Olaszország következik 1,1 milliárddal. További sorrend: USA 300 millió, Szlovénia 290 millió, Magyarország 285 millió és Svájc 248 millió euróval.
Magyarország utoljára 2004-ben exportált több mint kétszer annyi mezőgazdasági terméket Ausztriába, mint amennyit onnan importált. Azóta az olló egyre szűkül.
Osztrák statisztika szerint tavaly a magyar agrárkivitel nyugati szomszédunkhoz 21 százalékkal csökkent az előző évhez képest, 332,8 milliárd euróra. Ugyanakkor onnan a behozatal mínusz 12 százalék, ami 285,1 milliárd eurót jelent.
Az Ausztriába irányuló magyar export legnagyobb tétele a hús, tavaly 4 százalék növekedéssel, 42 milliárd euró értékben.