Green Brands márkamarketing

Két „Akadémiával” indította el képzési rendszerét a Green Brands független nemzetközi márkamarketing-szervezet Budapesten. Áprilisban a magyar fogyasztók viszonyulását elemezték a fenntarthatósághoz. Májusi témájuk pedig: „Üzlet-e a fenntarthatóság?”

Ki számít zöldnek? Erre kereste a választ az áprilisi rendezvény első előadója, Kozák Ákos, a GfK piackutató intézet igazgatója „Zöld emberek” című előadásában.

Témáját az élelmiszer-fogyasztás, technológia, illetve az emberek életstílusa és értékrendje irányából közelítette meg. Ám bármerről indult, az derült ki, hogy ha a magyar fogyasztót nem is hagyja hidegen a környezetszennyezés és a klímaváltozás, különösebben nem is izgatja.

Szavak szintjén bolygónk állapotáért viszonylag sokan aggódnak; egy felmérés válaszadóinak 24 százaléka. De ennél jóval kevesebben tesznek is azért, hogy jobb legyen itt élni.

„Zöldben gondolkozunk – és mégsem…”

„A tudatos vásárlók új piaci lehetőséget jelentenek a gyártóknak, szolgáltatóknak”. Ezzel az ígéretes megállapítással kezdte prezentációját Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének társalapítója. A megfelelő fogyasztói attitűdöt, szándékot azonban önmagában nem tartja elégnek.

„Például a biotermékeket a fogyasztók 46–65 százaléka kedveli, de csak 4–10 százaléka vásárolja is. Zölden gondolkozunk, de történik valami, és mégsem veszünk zöld terméket. Például úgy alakul az ember helyzete, hogy kevés az ideje, esetleg inkább megvár egy akciót vagy pedig számára az éppen kínált márka nem az igazi.”

Befolyásolhatja a nemleges döntést az ár mellett információhiány is, amikor a vevő nem tudja, neki legjobban melyik termék felelne meg. Az is előfordul, hogy a vásárlási döntésnél túl sok szempontot kell mérlegelnie, amihez adott pillanatban nincs kedve vagy túl fáradt.

Arra is felhívta a figyelmet Gulyás Emese, hogy hiába létezik nyitottság az ökológiai fenntarthatóság szempontjából fontos termékek felé, ha a fogyasztók nem ismerik fel ezeket. Elengedhetetlen tehát a zöld termékek esetében is a kreatív marketing.

Kényelem, élmény, elégedettség

Dr. Dörnyei Krisztina Zita, az Idearium Consulting ügyvezetője „Zöld csomagolások fogyasztói megítélése” című előadásában arra kereste a választ, miért van az, hogy sokkal többen gondolkodnak „zölden”, mint ahányan hajlandók megvásárolni a zöld termékeket. Megítélése szerint nagyon fontos felkelteni a fogyasztók figyelmét, tájékoztatni őket a termékben rejlő újdonságról és előnyről; kényelmet nyújtani, élményt az elégedettség növeléséhez. Mérési adatokat idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagos vásárlói döntés a boltokban 7 másodpercig tart, ennyi idő alatt kell egyértelmű információt biztosítani arról, hogy egy termék zöld. Ez gyakorlatilag széles körben ismert és elismert védjegyek nélkül lehetetlen.

Bankok dilemmái

„Üzlet-e a fenntarthatóság?” címmel tartották a Green Brands Akadémia második rendezvényét májusban. Elsőként Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke a beruházások életciklusáról tartott érdekes előadást. Elmondta, hogy közbeszerzésekben 2015 óta alkalmazni kell az életciklus-számítást, ami azt jelenti, hogy a beruházási költségek mellett a fenntartási, felújítási költségeket is figyelembe kell venni. Így egy magasabb árú beszerzés is lehet előnyösebb a beruházók számára.

Pozsonyi Gábor, a Magnet Bank igazgatósági tagja az értékalapú bankárkodás rejtelmeibe vezette be hallgatóságát: sok bank pozitív környezeti/társadalmi hatású projekteket akar finanszírozni, csakhogy a jó és a rossz nem mindig választható el egyértelműen. Ezért az értékalapon működő bankok időről időre dilemmákkal szembesülnek, amit a hitelezett projektek társadalmi hatásának mérésével tudnak feloldani.

Sorger Gábor, a Goodwill Consulting Kft. igazgatója azokat a pályázati lehetőségeket mutatta be, amelyeknél különböző formákban megjelenik a fenntarthatóság igénye, elsősorban a támogatni kívánt cél tekintetében.

Az előadásokból kialakult összkép azt mutatja, hogy a fenntarthatóság egyre inkább megkerülhetetlen elvárás lesz az üzleti életben. Ezért a cégeknek érdemes időt és pénzt áldozniuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak ezzel a témával.