Gördülő tojások

A német dioxinbotrány felértékelte a magyar márkákat. Az áruházláncok tojáskínálatában az elmúlt napok vevőcsalogató szlogenjeiben az olcsóság helyett a hazai termék megnevezés került az élre. A sertésfronton már nem ilyen kedvező a helyzet, mert az egyik érdekvédő szerint a magyar piacot elárasztotta az olcsó német sertéshús.

Az újabb élelmiszerbotrány kapóra jött a magyar gazdáknak és élelmiszer-feldolgozóknak, hiszen ez már a sokadik olyan eset, ami nem Magyarországról indult. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleményben tudatta, hogy a mostani, Németországból kiindult dioxinszennyezés jó példa arra, hogy miért fontos a nemzeti, szigorúan ellenőrzött élelmiszer-termelést erősíteni.

A hazai állattenyésztés leépülésének várható következményeire, arra, hogy megbízható magyar termékek helyébe a bizonytalan eredetű import léphet, továbbá mindennek foglalkoztatási és élelmiszer-biztonsági vonzataira az elmúlt években rendszeresen felhívtuk a figyelmet – állítja a MOSZ. Ennek most, amikor Magyarország már nettó tej- és sertéshúsimportőr, különös jelentősége lehet.

A MOSZ információi szerint az évi több tízmillió kilogramm sertéshús és sok százmillió liter tej – illetve abból készült termék – mellett rengeteg, egyes években több százmillió tojást is importálunk, ennek egy részét épp a botránnyal érintett térség vállalataitól.

Németországból érkeztek hírek arról is, hogy a szennyezett takarmány a sertésfarmokat is elérte – mondta Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) és a Hússzövetség elnöke. Információi szerint a német szakhatóság mindent megtesz, hogy a dioxinnal szen�nyezett takarmányból esetleg fogyasztó állatok ne kerülhessenek a vágóhidakra.

Az elnök nem tagadta, hogy a magyar húsipar is vásárol német sertéshúst, azonban a feldolgozók németországi partnereiktől csak akkor veszik át az árut, ha hivatalosan nyilatkozatot adnak arról, hogy nem a „fertőzött” területről származik, és nem tartalmaz dioxint. Éder Tamás elmondta azt is, hogy a magyar boltok polcaira kerülő nyershúsok zöme magyar eredetű, és az import főleg a készítményekbe kerül, ezt viszont a gyártók és a hatóság folyamatosan ellenőrzik.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke ellenben azt állítja, hogy Németországban a dioxinszennyezés nyilvánosságra kerülése után rövid idő alatt összeomlott a sertéspiac. Hiába kedvelik az állat húsát, visszaesett a fogyasztás, pontosabban sok vevő lemond kedvenc ételéről addig, amíg a hatóság német precizitással fel nem számolja a szennyezéses ügyet.

Drasztikusan, 20-30 százalékkal zuhantak az árak, s a német gazdák az egészséges állatoktól áron alul igyekeznek szabadulni. Magyarországon, a feketepiacon is megjelent a német disznóhús, amit bőrös félsertésként, számla nélkül, kilónként 250 forintért kínálnak, miközben a magyar húsért 330 forintot fizetnek. Ez a magyar sertéstartókat rendkívül hátrányosan érinti, hiszen a dráguló takarmányok miatt a 330 forintos átvételi áron is állatonként 4-6 ezer forint veszteségük van.

Szerencsésebb helyzetben vannak a hazai baromfi- és tojástermelők, ugyanis az ágazatot érintő globális élelmiszer-biztonsági botrányok miatt már létrehoztak olyan hazai márkákat, mint a Baromfi Termék Tanács által menedzselt „Magyar Baromfi” és „Koronás Tojás” nemzeti védjegyet. Bárány László, a terméktanács elnöke elmondta, hogy az elmúlt napokban az áruházláncok gyorsan felvették a kapcsolatot azzal a tucatnyi magyar tojástermelő-csomagolóval, akik Koronás Tojás védjeggyel rendelkeznek, és hasonlóan eladási rekordokat döntenek a Magyar Baromfi védjegyes termékek is.

Bárány László szerint ilyenkor derül ki, hogy a lakosság mennyire megbízik az ellenőrzött hazai termékben. Megtudtuk azt is, hogy a német–magyar baromfikapcsolat általában egyirányú, mert innen szállítanak kacsát és libát, valamint magas feldolgozottsági szintű csirke- és pulykahúst, de ritkán bekerülhet egy-egy német tétel is a hazai boltokba. A magyar baromfifeldolgozók általában Hollandiából és Belgiumból importálnak húst a készítményekhez, s ritkábban Lengyelországból is érkezik baromfitermék.

Magyarországra lapzártánkig nem érkezett dioxinnal szennyezett tojás. Ugyanis Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos bejelentette, hogy Németországból a tojás szállítása folyamatos, de az élelmiszer-biztonságért felelős szakemberek által a boltokban talált és megvizsgált tojások minden esetben negatív eredményt mutattak