Gondolatok a hazai üzemanyagpiac működéséről

Vendégszerző:
Balogh Tibor
ügyvezető igazgató
OMV

Mivel a hazai kőolajkitermelés elenyésző, a magyarországi ellátás biztonságát csak importból lehet megoldani. A hazai olajvállalat ennek többségét Oroszországból szerzi be a jelenlegi világpiaci árnál (Brent) jóval kedvezőbb feltételekkel, amiből az itthoni piaci felhasználás valamivel több mint 80%-át tudja biztosítani. A fennmaradó rész pedig importból érkezik az országba, feldolgozott formában, világpiaci áron. Az ársapka bevezetése óta a kisebb cégek többsége felhagyott a behozatallal, így a feldolgozott üzemanyag importjának nagy részét az OMV biztosította az elmúlt 1 évben, jelentős veszteségek mellett.

A június 3-i finomítói incidenst követően Schwechaton öt hónapra 20%-os szintre csökkent a termelés. Ezt követően – ha az OMV biztosítani akarta a saját kúthálózatának működését és nagykereskedelmi tevékenységét (szerződéses vállalati partnerek kiszolgálását) ezáltal az ország ellátását is – kénytelen volt az elérhető külföldi forrásokból világpiaci áron beszerezni azt az üzemanyagot, amit zömében hatósági áron tudott értékesíteni.

Az ezáltal termelt veszteségen túl még egy sokkal nagyobb gond is felmerült: honnan és hogyan lehet üzemanyagot beszerezni? Nyáron a százhalombattai és a burghauseni finomítóban is karbantartási munkák zajlottak, Cseh­országban a litvinovi finomítóban történt egy baleset, Schwechat pedig már április közepe óta alig termelt részben a tervezett karbantartási munkák, részben pedig a finomítói baleset miatt. Közben a Duna vízállása annyira alacsony volt, hogy csak félig töltött uszályok közlekedhettek rajta. Mindez oda vezetett, hogy egyre több töltőállomáson alakult ki üzemanyaghiány, és emiatt hozzá kellett nyúlni az állami tartalékokhoz is.

Mára Schwechat újra termel, de az Ausztriában és a Magyarországon felhasznált stratégiai tartalékok visszatöltése jelentős kapacitást kötött le. A fentiek mellett a Dunai Finomítóban bekövezett termeléskiesés is hozzájárult a decemberben kialakult üzemanyaghiányhoz. Mostanában sok szó esik a kisebb önálló kutak problémájáról, de arról kevesebbet hallani, hogy túl azon a veszteségen, amit az importtal működő vállalatok elszenvednek, a három legnagyobb hálózattal rendelkező vállalat milyen mértékű adónövekedést könyvel el 2022-ben és 2023-ban, amit a jelentősen megnövekedett, ám zömében veszteséggel értékesített üzemanyagmennyiség után kell megemelt adókulcsokkal kiskereskedelmi adóként befizetniük.

A gazdasági hatások mellett jelentős volt az a teher, mely a töltőállomások üzemeltetőire nehezedett. A töltőállomáson dolgozó kollégák gyakorlatilag hatósági szerepkörbe kerültek. Kezdetben el kellett dönteniük, hogy egy gépjármű a tömege alapján milyen áron tankolhat, majd figyelembe kellett venniük, hogy ki számít külföldinek,ezt követően már forgalmi engedélyeket ellenőriztek. Ezenfelül kezelniük kellett az ügyfelek frusztrációját, ami abból következett, hogy a vásárlók nem mindig tudták vagy nem akarták követni az azonnali hatállyal életbe lépő változásokat.

Mára kiderült a december 6-i hivatalos kormányzati kommunikációból is, hogy a piac működésének ilyen mértékű árszabályozása értelemszerűen komoly hatással van annak működésére is.Az ársapka kivezetése sok magánszemélynek jelent nehézséget, de azzal valóban egyet kell értenünk, hogy a drágább üzemanyag még mindig jobb, mint a nem lévő. Bízunk benne, hogy a többi importőr is újra megkezdi működését. A schwechati finomító mára már teljes kapacitással működik, és decemberben befejezzük az OMV által felhasznált stratégiai készlet visszatöltését is. Mindez jelentősen növeli majd a hazai ellátásbiztonságot.

Ha a távolabbi jövőt nézzük, az OMV komoly beruházásokat tervez azért, hogy 2050-re karbonsemleges működésre álljon át. Ennek a folyamatnak lesz a része a hazai elektromos töltőhálózat fejlesztése, a töltőállomások napelemekkel való felszerelése, illetve nemzetközi szinten az üzemanyagok további fejlesztése is. //