Gondban vannak a kisebb termelők Magyarországon

A kisebb volumen miatt nehéz

Az elmúlt évtizedekben a vásárlási szokások drasztikusan megváltoztak Magyarországon. Míg korábban kisebb szakboltokban, zöldség- és húsboltokban vásároltak az emberek, ma már a nagy hipermarketek és plázák dominálnak, ahol a vásárlók mindent egy helyen megtalálhatnak. Ez a kényelmes megoldás azonban hátrányosan érinti a kisebb termelőket, akik nem rendelkeznek elegendő árualappal ahhoz, hogy a nagyobb üzletekbe bekerüljenek. Így marad számukra a piac és a háztól árusítás, de a forgalom jelentős része már áttevődött a nagyobb üzletekbe – írja az Agrárszektor.

A kisebb termelőknek számos nehézséggel kell szembenézniük:

Piaci hozzáférés: A kisebb termelők nehezen jutnak fix piacokhoz.

Magasabb fajlagos költségek: A termelési költségek relatíve magasabbak a kisebb termelők számára.

Kisebb volumen: A kisebb termelési volumen miatt nem tudnak versenyképes árakat kínálni.

Ezek miatt a kisebb termelők, akik mellékállásként vagy kiegészítő keresetként foglalkoznak kertészeti termeléssel, gyakran felhagynak ezzel a tevékenységgel.

Az őstermelői piacok és kosárközösségek létrehozása egy próbálkozás a helyzet javítására, de a termelők száma továbbra is csökken. A kisebb termelők számára kihívást jelent a vásárlóerő visszaesése és a nagy áruházak olcsóbb árai.

A szabályozások állandó változásai és a logisztikai nehézségek tovább nehezítik a termelők helyzetét. Az adminisztratív terhek és az új szabályozások, mint például a mobilgazda applikáció vagy az e-gazdálkodási napló, gyakran hibásan vagy nem megfelelően működnek, ami felesleges idő- és pénzkidobást jelent a termelők számára.

A szabadföldi termelők számára az időjárási kitettség mindig bizonytalansági tényezőt jelent. A késő tavaszi fagyok vagy a betakarítás előtti jégkárok nemcsak a profitot csökkenthetik, hanem teljes veszteséget is okozhatnak egy-egy szezonban.

A kertészeti termelés Magyarországon komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek a kisebb termelők számára különösen nehéz helyzetet teremtenek. A vásárlási szokások átalakulása, a szabályozási és logisztikai nehézségek, valamint az éghajlati kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelők egyre inkább felhagynak a tevékenységgel.

A helyzet javítása érdekében szükség van az agrárpolitika és a szabályozások átgondolt, termelőbarát megközelítésére, valamint a kisebb termelők támogatására, hogy versenyképesebbé válhassanak a piacon. Csak így érhető el, hogy a kertészeti termelés fenntartható és jövedelmező maradjon Magyarországon.