Gombamód szaporodó webshopok, eljárásokkal

Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

A webshop létrehozatalának kereskedelmi vetületeit – így az árukészletet, a logisztikai szolgáltatásokat – az újonnan létrejött vállalkozások többnyire teljesítették. Sokan találtak olyan informatikai szolgáltatót is, aki gyorsan, előre legyártott panelek felhasználásával összeállította és biztosította a webshop informatikai hátterét. Számos webshoptulajdonos arra viszont már nem gondolt, illetve nem rendelkezett arra elkülönített forrással, hogy a webshopja működtetéséhez kapcsolódó jogi hátteret a tényleges feltételeknek megfelelően teljes körben kidolgozza. Így nem csupán a webshopok száma, hanem a kapcsolódó fogyasztói panaszok, a százezres, esetenként milliós tételű bírságok száma is jelentősen megnövekedett.

Különösen az induló webshopok esetén meghatározó volt az a piaci „gyakorlat”, hogy a webshopok „hozott anyagból” dolgoztak. Ez szerencsés esetben azt jelentette, hogy más, hasonló tevékenységet folytató webshopok hatályos szabályait vették át. Rosszabb esetben azonban az is előfordult, hogy az átvett szabályok már hatályukat vesztették, esetenként köszönőviszonyban sem voltak azokkal a feltételekkel, amelyeket az adott webshop teljesíteni tudott. Szintén visszatérő hiba, hogy a webshopok a fogyasztóvédelmi szabályokra koncentráltak, és megfeledkeztek az adatvédelmi megfelelősségről, illetve az is előfordult, hogy a kereskedelmi és adatvédelmi folyamatok nem álltak egymással összhangban.

Ezek a szabályok csak részben kerültek összehangolásra, gyakran felülírják, kiegészítik egymást, továbbá a jogszabályi rendelkezéseket minden esetben az adott webshop üzleti feltételrendszeréhez kapcsolódva szükséges értelmezni és alkalmazni. Vannak ugyan „panelszabályok”, azonban a feltételalapú egyediesítés elkerülhetetlen.

Az írott szabályok mellett figyelembe kell venni a hatósági joggyakorlatot. A Gazdasági Versenyhivatalnál, illetve a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél konzekvens verseny- és fogyasztóvédelmi hatósági gyakorlat alakult ki az általános szerződési feltételekre, a panaszkezelési szabályokra, illetve a promócióval és üzleti feltételekkel összefüggésben. Az adatvédelmi hatóság – a fenti szabályoktól szinte függetlenül – kizárólag azt vizsgálja, hogy a fogyasztók adatait a webshop milyen módon, milyen célra használja, és ahhoz kapcsolódóan megadja-e a szükséges és helyes tájékoztatás. Egységes hatósági audit tehát nincs. Így egy sikeres fogyasztóvédelmi audit ellenére a webshop egy adatvédelmi eljárásában elvérezhet. Ami valamennyi vizsgálat esetén közös, az egyrészről a jogsértés transzparens piaci kommunikációja, másrészről pedig a többnyire forgalomhoz igazodó bírság, amely jelentősen megnehezíti a webshop fejlesztését, promócióját és sikeres működését.

A fentiekből is látszik, hogy egy nagyon összetett és folyamatos monitorozást igénylő szabályrendszerről van szó. Bármely jogszabályi előírás, hatósági gyakorlat, illetve kereskedelmi folyamat változik, illetve bármilyen új típusú értékesítési kampány indul, a meglévő szabályrendszert felül kell vizsgálni. Számítani kell továbbá arra, hogy egy uniós szabályozás rövidesen új szabályokkal egészíti ki a meglévő normákat.

Nem elvárható a webshop üzemeltetőjétől, hogy valamennyi aktuális szabályrendszerrel tisztában legyen. Nem elvárható továbbá az sem, hogy a polgári jog, a versenyjog, az adatvédelmi jog és a számvitel normavilágának valamennyi változását nyomon kövesse. A gombamód növekvő bírságtételek, a folyamatosan növekvő fogyasztói panaszok, továbbá az egyre szerteágazóbb, esetenként agresszívabb promóciós aktivitások viszont azt teszik szükségessé, hogy webshopok a hozott anyagok helyett a tényleges logisztikai és kereskedelmi folyamatokat leképező olyan szabályrendszerrel dolgozzanak, amely megalapozza a fogyasztói bizalom folyamatos szinten tartását, illetve fejlesztését.//