A globális élelmiszer-ellátási láncoknak összetett kihívásokkal kell szembenézniük

A globális élelmiszer-ellátási láncoknak összetett kihívásokkal kell szembenézniük, mert egyfelől a világ népességének növekedése és a fogyasztási szokások jelentős változása miatt a keresleti oldalon óriási mennyiségű igény merül fel, másfelől a kínálati oldalt negatív folyamatok sújtják – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

Az államtitkár, aki a közép-kelet-európai országok és Kína közötti agrár-kereskedelmi és gazdasági együttműködési fórumon vett részt, az MTI-nek kifejtette, hogy előrejelzések szerint 2050-re az élelmiszerek iránti kereslet 70 százalékkal nő, a kínálati oldalt pedig mindközben olyan negatív folyamatok sújtják, mint a globális klímaváltozás, a művelhető földterületek csökkenése, a föld minőségének romlása vagy a felszín alatti vizek kimerülése. Ezért számos, a világon használatos élelmiszer-termelési rendszer fenntarthatatlan, és várhatóan tovább gyengíti a környezetet, valamint veszélyezteti annak termelőképességét.
Az államtitkár elmondta, hogy a fórumon 16+1 ország, a közép-kelet-európai országok, a balti országok és Kína vett részt, és arra a kérdésre próbáltak meg választ adni, hogy hogyan lehet az említett globális kihívásoknak megfelelni a következő időszakban.
Nagy István idézte Han Csang-fu kínai mezőgazdasági minisztert, aki azt mondta: míg Kínában a világ lakosságának a 20 százaléka él, addig az ország a termelhető terület 10 százalékával és az ivóvízkészlet mindössze 6 százalékával rendelkezik csak. Ezért Kínának hosszútávon arra kell berendezkednie, hogy élelmiszerből importra szorul.
„Ez jó hír Magyarország számára, mert a keleti nyitás politikája és a kínai Egy övezet, egy út program összhangban van egymással” – hangsúlyozta az államtitkár.
Mint mondta: Magyarország rendelkezik a közép-európai országok közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó export engedéllyel Kínába. Többek között magyar sertést, libát, kacsát, marhát és nyúlhúst, valamint élő lovat és búzát exporttál Magyarország Kínába, de rövidesen tejet is tud majd az ázsiai országba szállítani és erősíteni akarja borexportját is – részletezte.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az agrárgazdasági fórum kiváló alapjául szolgál az együttműködés fokozására, és Magyarország, valamint Közép-Kelet-Európa számára is gazdasági előnyöket hoz a Kínával való együttműködés.
Nagy István a lengyel delegációval is folytatott kétoldalú tárgyalásokat. A két fél egyetértett abban, hogy a termőföldet ki kell venni a szabadon adható és vehető kategóriából, és olyan kategóriába kell tenni, amely különleges védelmet élvez, mint különleges erőforrás, azaz az országoknak joga legyen nemzeti szinten szabályozni, hogy milyen adásvételi körülményeket biztosít a termőföld részére.
Az államtitkár végezetül elmondta, hogy Magyarország idén is részt vesz a szombaton kezdődő szlovéniai AGRA nemzetközi vásáron. Szlovénia fontos partnere Magyarországnak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyebek közt a méhészeti termékek előállításában fontos szerepet játszik.
Jelezte, hogy támogatják Dejan Zidan szlovén mezőgazdasági miniszter azon felvetését, hogy a méhek nemzetközi napját ismerje el az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ).
Fenntartható mezőgazdasági termelés méhek nélkül nem lehetséges, a környezeti szennyezés, valamint a megváltozott klimatikus körülmények miatt különleges figyelmet kell kapjanak a méhek – húzta alá Nagy István. (MTI, Kriják Krisztina)