GKI: Tovább növelte a kereseti szakadékot a Covid járvány első éve

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 05. 03. 01:56

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a COVID járvány első évében. 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 Ft volt (ez 21%-kal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 Ft)).

Szembetűnő az eltérés a település típusok között e téren. Míg Budapesten 276 ezer Ft (+17%), addig a városokban 204 ezer Ft-ot (+16%), a falvakban pedig 178 ezer Ft-ot (+15%) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10%-ot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.

Munkavállalók száma, havi nettó átlagkereset 2020-ban és a nettó kereset változása

Település típus	Munkavállalók száma (fő)	Havi nettó átlagkereset (ezer Ft)	2020/2019
Budapest	690 792	276	17%
Megyei jogú városok	808 699	225	10%
Városok	1 368 702	204	16%
Községek	1 261 714	178	15%
Ismeretlen	77 533	158	1%
Összesen	4 218 443	211	15%

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor a minimálbér nettója 107 ezer Ft volt) a települések 12%-án (375 település) 120 ezer Ft alatt, a települések 31%-án 120–160 ezer Ft között, 38%-án pedig 161–200 ezer Ft között volt a nettó kereset. Tehát a települések 87%-án volt az országos átlag alatt, s csupán 4%-án (119 település) volt 240 ezer Ft felett a havi nettó átlagkereset. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. A legmagasabb keresetűek egyébként a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak.

A fővárosban (276 ezer Ft), Pest (231 ezer Ft) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer Ft) megyékben átlag feletti a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer Ft), Békés (173 ezer Ft), illetve Nógrád (175 ezer Ft) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.