GKI: Rövidtávon kedvezőek a folyamatok

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8%-os üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházás-vezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A magyar gazdaságban idén és jövőre a leggyorsabban az építőipar bővül, az első nyolc hónapban 28%-kal, az év egészében – a már tavaly év végén megindult élénkülés következtében – 25%-kal, jövőre 10%-kal. Az ipari termelés havi ingadozása továbbra is jelentős. Az év egészében várható 5% feletti bővülés lényegesen gyorsabb a tavalyi közel stagnálásnál, de érezhetően elmarad a 2014-2015. évitől. Ennek fő oka a járműipar húzóerejének kifulladása. A külkereskedelmi áruforgalom hullámzó, de az első nyolc hónapban a behozatal dinamikája euróban több mint 3 százalékponttal meghaladta a kivitelét. Ennek megfelelően a kiviteli többlet több mint 1 milliárd euróval csökkent, de így is impozáns, 5,6 milliárd euró. A cserearányok közel 1%-kal romlanak. Jövőre a külkereskedelmi aktívum tovább csökken (8,5-ről 7,7 milliárd euróra). A kiskereskedelmi forgalom idén 4% fölé gyorsul, s jövőre is csak kissé 4% alatt lesz. A fogyasztás bővülése idén 3,5% körüli, 2018-ban 3-3,5% közötti.

Az első kilenc hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal nőttek. A belső tényezők közül elvileg a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés inflációs hatású, de ez egyelőre alig érzékelhető. A viszonylag erősebbé vált forint is fékezi az amúgyis alacsony külső áremelkedés begyűrűzését. Az élvezeti cikkek adóemelése serkenti, néhány termék áfájának csökkentése visszafogja az inflációt, bár a piaci hatások ez utóbbit részben ellensúlyozzák. Idén 2,5, jövőre 3% körüli fogyasztói árindex valószínű.

A bruttó keresetek idén 13, jövőre 7% körüli mértékben emelkednek, ezen belül főleg idén a költségvetési szektorban dolgozóké bővül gyorsabban. A közmunkások száma csökken.

2017 első három negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya már mintegy 6%-kal meghaladta az éves előirányzatot, ami az EU-támogatások megelőlegezésének következménye. Mivel ez utóbbi nem érinti az európai módszertan szerinti, un. eredményszemléletű deficitet, a GKI idén a tervezettnél csak valamivel magasabb, 2,5-3% közötti GDP-arányos hiányra számít. Jövőre is ebben a sávban várható a deficit. A magas pénzforgalmi hiány – mivel azt finanszírozni kell – azonban veszélyezteti a GDP-arányos államadósság EU által elvárt kb. 0,8 százalékpontos csökkentését. Amennyiben az Eurostat álláspontjának megfelelően az Eximbankot és az MNB-alapítványokat az államháztartáson belülre kell sorolni, az tovább fékezheti a javulást.

A GKI prognózisa 2017-2018-ra

*  Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

** 2017. I. félév

***2017. I-IX. hó

**** 2017. VII-IX. hó