GKI: Látszat és valóság
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar gazdaság szereplői körében egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el, a gazdasági folyamatok javulása jellemzően viszonylagos, átmeneti és látszólagos. A választási gazdaságpolitika rövidtávon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.
A magyar államháztartási hiány tavaly is a GDP 3%-a alá került. Ez fontos eredmény, a 2008-2010. évi átlaghoz viszonyított javulás azonban lényegében az egyéni nyugdíjjárulék költségvetésbe irányításának eredménye (a nyugdíjpénztárak helyett). A GDP-arányos államadósság minimálisan, 79% környékére csökkenhetett, ez azonban az év végi tartalékok átmeneti (trükkös) mérséklésének következménye. Ráadásul az elmúlt években a költségvetés felélte a GDP 9%-át kitevő magán-nyugdíjpénztári vagyont. A több mint tízéves foglalkoztatási csúcs mögött a közmunka és a külföldi munkavállalás megugrása áll, a valódi hazai foglalkoztatás 2013-ban csökkent (bár az ősszel kissé emelkedni kezdett). A tavalyi 1% körüli GDP-növekedés nagyrészt az időjárásnak – a viszonylag jó termésnek – köszönhető, az építőiparon és az autóiparon kívül nem volt más dinamikus ágazat. A reálkereset és –nyugdíj 3,5% körüli emelkedése az erőszakos árleszorítás következménye, a 2013. évi infláció a kormány által prognosztizált 5,2% helyett mindössze 1,7%, decemberre 0,4% lett. Az árzuhanásnak a világpiaci árak is kedveztek, ugyanakkor a 3,3%-os maginfláció, az energiaszolgáltatók nonprofit jellegének hangsúlyozása, a reálkeresetek GDP-t jóval meghaladó dinamikája a folyamat fenntarthatatlanságát jelzi. Az önkormányzati választások után, majd 2015-ben új áremelkedési hullám alakul ki.
A vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, a tavalyi stagnálást idén várhatóan átmenetileg 1,5% körüli növekedés követi. (bár tartós forintgyengülés esetén ennyi sem lesz!). Ez a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban a növekedési hitelprogram ellenére sem várhatók; mindenekelőtt a jogbiztonság és a piac hiánya miatt. Tavaly az I-III. negyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, s változatlan gazdaságpolitika esetén idén sem várható érdemi változás. A beruházások tavaly az EU-forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4% körüli mértékben, idén ebben lassulás valószínű.
Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, CDS felárunk pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is. Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése (az MNB vezetés felelőtlen magatartása miatt) a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyam-zuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét.
A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az EU-források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának – az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat -, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye. Ez utóbbi szépséghibája, hogy a fogyasztás, nem pedig a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést.
A GKI prognózisa 2014-re
Megnevezés |
2011 |
2012 |
2013. becslés |
2014 |
|
előrejelzés |
|||||
1. |
GDP (%) |
101,6 |
98,3 |
101 |
101,3 |
2. |
Ipari termelés (%) |
105,4 |
98,3 |
101 |
103 |
3. |
Beruházások (%) |
95,5 |
94,8 |
104 |
102 |
4. |
Építési-szerelési tevékenység (%) |
92,2 |
94,1 |
110 |
105 |
5. |
Kiskereskedelmi forgalom (%) |
100,2 |
98,1 |
101 |
102 |
6. |
Kivitel változása (folyó áron, euróban, %) |
112 |
100,2 |
102 |
104 |
7. |
Behozatal változása folyó áron, euróban, %) |
110,6 |
100,4 |
101,5 |
105 |
8. |
Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) |
7,1 |
6,8 |
7,5 |
6,8 |
9. |
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) |
3,6 |
4,3 |
5,5 |
5,5 |
10. |
Euró átlagos árfolyama (forint) |
279,2 |
289,4 |
296,9** |
300 |
11. |
Államháztartás hiánya* (milliárd forint) |
1734,4 |
607,5 |
929,2** |
1000 |
12. |
Bruttó átlagkereset indexe |
105,2 |
104,6 |
104 |
104,5 |
13. |
Fogyasztói árindex |
103,9 |
105,7 |
101.7** |
101,5 |
14. |
Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100) |
104,1 |
105,0 |
100,4** |
102,5 |
15. |
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) |
10,7 |
10,7 |
9,1** |
9,8 |
* Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül
** Tény
A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >