GKI: Lassult a növekedés, de az infláció is

A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1%-kal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte; s az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást. Viszont május óta az infláció is csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal. Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge. A világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása 2020-ra markáns lassulást valószínűsít.

A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál. Ennek megfelelően a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, azonban a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett, s ez a helyzet az idei első félévben is. Ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mivel a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Ugyanakkor egy kis országban a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen exportorientáció nélkül.

A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7% volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7%. A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4% körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30%-os bővülés után augusztusban 6%-ra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20% feletti lesz, de 2020-ban már csak 2% körüli.  A kiskereskedelmi forgalomban viszont az idei második félévben nem várható lassulás, ezt sem a július-augusztusi kedvező adatok, sem a gyors bérkiáramlás, sem a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3% körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6%, jövőre 4% közeli forgalom-bővülés várható. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel az áremelés és a gyenge forint miatt 8%-kal emelkedett.

A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8%-kal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezer fővel csökkent. A munkanélküliség feltehetőleg a második negyedévben érte el 3,3%-kal mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5%. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.

A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3%-kal, a költségvetési szektorban csak 5,8%-kal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7%-kal, jövőre 4-5%-kal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5%-os emelkedését alapozza meg. Ugyanakkor a beruházások esetében az idei 13%-ot jövőre csak 2% körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

A GKI prognózisa 2019-20-ra

*      Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

**    2019. I. félév

***2019. I-IX. hó

**** 2019. VII-IX. hó