A GKI közzétette prognózisát a 2017-es évre

Tavaly a magyar gazdasági növekedés erőteljesen lassult az előző két évhez képest, főleg az EU-források visszaesése, emiatt a beruházások zuhanása nyomán. A GDP pontosan a GKI által prognosztizált 2%-kal, a kormány által jelzett 2,5 és az MNB szerinti 2,8%-nál lassabban fejlődött.

A nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok szerint az év egészében a bővülés üteme (1,8%) azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak Észt- és Lettországét múlta felül. Különösen Románia és Bulgária növekedett lényegesen gyorsabban. A beruházások az EU 2% közeli átlagos bővülésével szemben 15%-kal zuhantak, a lakosság fogyasztása viszont az EU 2,7% körüli átlagánál sokkal gyorsabban, 4,2%-kal bővült. Egyedül a fogyasztás húzta a gazdaságot. A magyar ipari GDP 0,8% növekedési üteme elmaradt az EU 1,5% közeli átlagától. A magyar gazdasági növekedés idei – mindenekelőtt az EU-támogatások növekedésének köszönhető – gyorsulásában teljes az egyetértés; az előrejelzett mérték 3 és 4% között szóródik. A GKI – elsősorban a korábban gondoltnál is jóval gyengébb tavalyi beruházási teljesítmény bázishatása miatt – 3%-ról 3,2%-ra emelte 2017. évi GDP-prognózisát. Ez félúton van az IMF 3%-os és az EU 3,5%-os előrejelzése között, s alacsonyabb a kormány 4,1%-os várakozásánál. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar és a már tavaly is gyorsan bővülő kereskedelem lesz. A mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – azonban várhatóan minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődést meghatározó fő tényezőkben (az intézmények működésében, a szabályozás egyediségében és a piaci megoldások háttérbe szorításában, valós szerkezeti reformok elkezdésében) nem várható érdemi javulás. A kommunikációban a versenyképesség egyre gyakrabban jelenik meg, de ehhez két dolog kellene: több verseny és több képesség.

A világgazdaság növekedési üteme 2017-ben kissé gyorsul, elsősorban a felzárkózó országok, azon belül is a nyers- és fűtőanyag-termelők (Oroszország, Brazília és a közel-keleti kőolajtermelők) valamint az USA némi dinamizálódása nyomán. Ugyanakkor a II. világháború után kialakult világgazdasági rendet, a globalizációs folyamatot nagy kihívások érik. Donald Trump izolacionista és protekcionista elképzeléseinek megvalósulása átrendezheti a világ erőközpontjainak kapcsolatát, visszafoghatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Az EU jövőjét a Brexit időzítése és módja, néhány fontos tagállamában sorra kerülő választás, valamint a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja jelentősen. Emellett a világgazdaság kegyelmi állapota – a rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak, ami Magyarországnak előnyös – lassan véget ér.

Az EU konjunktúraindexe februárban a 2016 véginél valamivel magasabb volt. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, márciusban ennek tetején volt. Az építőipari bizalmi index tizenkilenc, a fogyasztói tizenegy éves csúcsára került.

A magyar gazdaságpolitikában egyidejűleg van jelen a folyamatosság – ezen belül az EU-forrásokra is támaszkodó belső és külső egyensúly – megőrzése, valamint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságának – így az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek – a felismerése. A populista erők tavaly világszerte tapasztalható előretörésében a kormány eddigi politikájának, EU elleni „szabadságharcának” igazolását látta. Ezt a folyamatot azonban a holland választások megtörték, s hasonló eredmény valószínűsíthető a francia és a német választások után is. 2017 aligha lesz az „európai lázadás éve”. Az EU-n belül felerősödött az integráció – legalább szűkebb körben való – megerősítését óhajtók hangja, a feszültségek alkalmazkodás útján való kezelésének keresése. Ez az egyének (munkavállalók), az egyes országok valamint az EU egésze versenyképességének javítását igényli. Az exportorientált magyar gazdaság számára a bezárkózás, az EU belső, döntéshozó magjából való kiszorulás – a nemzeti mozgástér esetleges szélesedése ellenére – stratégiai hiba.

A lakosság fogyasztása a 2016. évi 4,5%-os növekedéssel elérte a tíz évvel korábbit. 2017-ben immár ötödik éve tart a fogyasztás bővülésének gyorsulása. A reálbér és jövedelem növekedése ugyan 2017-ben kissé lassul, a fogyasztás dinamikája azonban az áthúzódó hatások, a nettó hitelfelvétel lassú megindulása, valamint a vásárlási hajlandóság erősödése következtében 5% körülire gyorsulhat. A költségvetési szférában élénkülő béremelés, a minimálbér megugrása, s ennek következtében a bértorlódás elkerülése miatt más fizetési kategóriákban való bérfejlesztés kikényszerítése nyilvánvalóan része a választási gazdaságpolitikának. Ugyanakkor ez államháztartási szempontból „takarékos” megoldás, mivel a béremelések adóterhe ellentételezni tudja az adócsökkentések hatását. Mivel azonban ingyen ebéd nincs, ennek ára a vállalkozások (főleg a kicsik) versenyképességének romlása.

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU transzferek visszaesése miatt 15,5%-kal csökkent. Idén az újrainduló EU beruházási ciklus hatására legalább 8%-os bővülés várható. A beruházási ráta a 2014-2015. évi 21,7%-ról 2016-ban 17,8%-ra zuhant, majd 2017-ben 18,5%-ra emelkedik, ami egy közepes fejlettségű ország esetében alacsony. A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait még idén meghirdetik, a fő cél azonban továbbra is a gyors pénzköltés. A pályázóknak megítélt támogatás ugyan 3950 milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból azonban eddig csak 1735 milliárd forint elköltésére került sor. Ráadásul – mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön” -, a kifizetések jelentős része előleg, s e területeken még nem kezdődött meg az érdemi tevékenység.
Az ipari termelés két kedvező év után 2016-ban még 1%-kal sem bővült. Az idei kilátások is elsősorban az autóipartól függnek. A termelés 2017-re várható 3,5%-os növekedését segíti az Apolló gumiabroncs-gyár belépése. Az építőipar a tavalyi közel 19%-os visszaesés után az idén erőteljes növekedésre vált, a bővülő uniós kifizetések és a lakásépítés emelkedése alapján idén akár 15%-os építőipari bővülés is elérhető (a szint még így is a 2015-ös alatt marad). A 2016. évi 10 ezer után idén 14-16 ezer lakás átadása várható. A mezőgazdasági GDP a tavalyi közel 17%-os emelkedés után 2017-ben átlagos időjárás esetén várhatóan kissé (5%-kal) alacsonyabb lehet, mivel az alkalmazott agrotechnika miatt a teljesítmény továbbra is erősen függ az időjárási viszonyoktól, s így igen ingadozó. Az agráriumban 2010 óta négy évben volt kétszámjegyű növekedés és két évben kétszámjegyű (több mint 20%-os) visszaesés, s mindössze egyszer 5% körüli változás. A szolgáltatási GDP 2017-ben kb. 3,3%-kal, a nemzetgazdasági átlagnál és az előző évinél is kissé dinamikusabban bővül. Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál várható, melyek közül 2017-ben leggyorsabban a kereskedelem-turizmus és a telekom-ágazat növekszik, de a tavaly egyedül visszaeső pénzügyi ágazat is bővülni fog.

Az áruk és szolgáltatások kivitele 2016-ban szinte a behozatallal azonos ütemben emelkedett, de ezen belül az árukivitel kissé elmaradt a behozataltól, míg a szolgáltatásexport 4 százalékponttal meghaladta azt. Az exporttöbblet mintegy 0,6 százalékponttal járult hozzá a tavalyi 2%-os GDP-növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom volumenének növekedési üteme 2017-ben kissé gyorsul, az export kevésbé (5,3%-ról 6%-ra), az import erőteljesebben (6-ról 7,5%-ra). Az import javára kinyíló olló magyarázata az, hogy a belföldi felhasználás gyorsul, a magyar exportképességben viszont nem várható javulás. Idén a belföldi kereslet növekedése következtében az áruforgalmi aktívum 9,9 milliárd euróról 9,3 milliárdra csökken, míg a szolgáltatásoké kissé tovább emelkedhet.

A foglalkoztatás javul, a munkanélküliség csökken, a cégek foglalkoztatási hajlandósága kedvező. Sok helyen munkaerő-hiány tapasztalható, a lakosság munkanélküliségtől való félelme csaknem 20 éve nem volt ilyen alacsony. A statisztika azonban e kedvező tendenciáknál is sokkal látványosabb javulást mutat a külföldi munkavállalás és a közmunka terjedése, valamint módszertani változtatások következtében. A munkaerő-kereslet 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulása ellenére az előző évinél kevésbé, 1,5-2%-kal növekedhet. A versenyszféra létszámfelvevő képessége továbbra is bővül, bár dinamikája 3% körülire lassul, a költségvetési szektorban dolgozók száma pedig a közmunkások versenyszektorba irányítása, valamint dolgozók egy részének kiszervezése miatt csökkenhet is. Miközben a képzetlen és gyenge munkakultúrájú emberek számára kevés a piaci munkaalkalom, mind több szakmában munkaerő-hiány tapasztalható. Tavaly a munkanélküliségi ráta éves szinten 1,7 százalékponttal, 5,1%-ra csökkent, az év végi arány 4,5% volt, a harmadik legjobb az EU-ban. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, a ráta 8,1% lenne, nem sokkal kedvezőbb az EU 8,5% körüli átlagánál. Várhatóan 2017-ben is fennmarad a statisztikai munkanélküliség leszorításának erőszakos tendenciája. (Az 50%-os mértéknél alacsonyabb arányban egészségkárosodott, gyakorlatilag elhelyezhetetlen személyeket törlik a munkaügyi nyilvántartásból.) A kimutatott munkanélküliségi ráta 2017-ben 4,2% körüli lehet.
Tavaly a vállalati hitelállomány már emelkedett, a lakossági még csökkent. A banki hitelportfoliók minősége – jelentős részben a nemteljesítő hitelek eladása következtében – jelentősen javult. A céltartalékok felszabadítása nagymértékben hozzájárult a banki nyereség tízéves csúcsra kerüléséhez. Idén már a lakosság hitelállománya is emelkedni fog, főleg a lakáshitelezés fellendülése következtében. A pénzügyi szektor GDP-termelése a tavalyi 1%-os visszaesés után 2%-kal emelkedik.

A magyar államháztartási hiány idén már hatodik éve lesz 3% alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet, a nagy állami elosztási rendszerek leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása. Az egyensúly javulásában jelentős szerepe volt az EU-támogatásoknak (egyes kiadások megtakarításával, másfelől a többletaktivitásból adódó adóbevételekkel), újabban pedig a növekedési adóhitelnek. Bár a választások előtt számos területen további költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható, a hiány 3% alatt marad (2,5% körül lesz), a GDP-arányos államadósság pedig 0,5-1 százalékponttal, 72,8% körülire csökken.

A fogyasztói árak a 2016. évi átlagosan 0,4% után 2017 januárjában már 2,3, februárjában pedig 2,9%-kal emelkedtek, mely utóbbi immár az inflációs célsávban található dinamikát jelent. Az elmúlt hónapokban az infláció a világpiaci energiaárak növekedése miatt az EU-ban is felpörgött, de ehhez Magyarországon még hozzájárul a lakosság gyors jövedelem-emelkedésének költség- és keresleti oldalról egyaránt megnyilvánuló inflációs hatása. Idén a világpiaci energiaárak éves átlagban csak szerény növekedése esetén is legalább 2,5%-os áremelkedés valószínű. Az alapkamat 2017 során várhatóan nem változik, így a Fed kamatemeléseinek hatása a forint gyengülését, a tavalyi átlagosan 311,5 forint/euró árfolyam 315-re emelkedését okozhatja.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 és 2015 között szinte folyamatosan növekvő többletet mutatott, ami 2015-ben elérte a 8,7 milliárd eurót. Ez 2016-ban a kiugró külkereskedelmi aktívum ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,5 milliárd euró körülire mérséklődhetett. 2017-ben viszont a külkereskedelmi aktívum némi csökkenése ellenére, az EU-támogatások újraindulása következtében 8 milliárd euróra való növekedés várható, ami a GDP arányában stagnálást jelent (6,7%). A külföldi tőke nettó beáramlása tavaly lendületet kapott, ez idén – enyhébb mértékben – de folytatódhat.
A statisztikai adatok 2017-2018-ban várhatóan kedvezőek lesznek, de nem látszanak jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.