GKI: jövőre lassul a gazdasági növekedés

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a gazdasági növekedés a következő negyedévekben tovább lassul. A növekedést eddig segítő tényezők – az EU-támogatások tetőzése, a májusig kedvező európai konjunktúra, a rezsicsökkentés – átmenetiek. Ráadásul a nemzetközi politikai és gazdasági bizonytalanság fokozódik, miközben az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús gazdaságpolitika miatt Magyarország külföldi megítélése tovább romlik. Idén 3,2%-os, jövőre 2%-ra mérséklődő GDP-növekedés valószínű.

A 2014. évi, főleg az EU-támogatások révén mintegy 15%-kal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható bővülés. Az MNB alacsony alapkamattal, a növekedési hitelprogrammal és egy, főleg a befagyott kereskedelmi ingatlanok kivásárlására alapított eszközkezelővel („rossz bank”) igyekszik serkenteni a gazdaságot. A befektetési környezet bizonytalansága – ezen belül az állami beavatkozások, piac-átrendezések és államosítások mind kiterjedtebbé válása, a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése – továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt azonban az általános beruházási és hitelezési hajlandóság szerény. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható.

2014-ben a reálkeresetek mintegy 3%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül közel 5%-kal) emelkednek. A reáljövedelmek 3%-kal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 2%-kal bővül. 2015-ben a 2014. évihez hasonló nominális béremelkedés várható azzal, hogy a minimálbér feltehetőleg az 1,8%-ra prognosztizált kormányzati inflációhoz közeli mértékben (vagyis az idei 3,6%-nál sokkal kevésbé) emelkedik, miközben az infláció 0-ról 2%-ra nő. Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz nominális béremelés, az összességében mindössze 1% körül várható. A versenyszektorban a 2014. évihez hasonló (4% körüli) béremelés valószínű; egyaránt figyelemmel a minimálbér-emelés enyhülő bérfelhajtó és az emelkedő árszínvonal, valamint a lassuló növekedés hatására. Így 2015-ben összességében a reálkereset és a reáljövedelem szinte stagnál (1 illetve 0,5%-kal emelkedik). A fogyasztás ennél gyorsabban, de az ideihez képest lassuló ütemben, 1-1,5%-kal bővül. Ebben szerepe van a devizahitelesek tehercsökkenésének.

A magyar kivitel idén kissé gyorsult, de négy év után először az import volumenének bővülése meghaladja az exportét. Az export gyorsulása az európai konjunktúra javulása és az autóipari beruházások belépésének eredménye, az import ennél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb üteme pedig a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következménye. Jövőre a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul (7%-ról 5,5%-ra), de a belföldi kereslet lanyhulása következtében az import volumene erőteljesebben (8,5%-ról ugyancsak 5,5%-ra).

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta egyre nagyobb többletet mutat. Ez 2014-ben kb. a GDP 6,5%-a (szinte az előző évivel azonos), de 2015-ben már várhatóan csökken (5,5%-ra). Idén az áruforgalmi egyenleg – mindenekelőtt a belföldi kereslet választásokkal is összefüggő megugrása következtében kialakult – enyhe romlását ellentételezni tudják a fejlesztési célú EU-transzferek, jövőre viszont az utóbbiak csökkenését nem tudja pótolni a külkereskedelmi aktívum bővülése.

A 2015. évi költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány csökkentését most sem a növekedés gyorsulását lehetővé feltételrendszer (például vonzó befektetési környezet) kialakítása, a költségvetési alrendszerek hatékonyabbá tételével elérhető megtakarítások révén igyekszik elérni. Ehelyett folytatja az adóemeléseket és megszorításokat, miközben a tulajdonosi szerkezet átalakítására törekszik.