Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is – igaz hibahatáron belül – de emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerő-hiányt tekintik.

Az üzleti bizalmi index januárban csak hibahatáron belül javult, de így is új historikus csúcsára került. Ez a szolgáltató cégek minden korábbinál nagyobb optimizmusának a következménye, az ipari és építőipari várakozások ugyanis gyakorlatilag nem változtak, a kereskedelmiek pedig kissé romlottak. Az ipari bizalmi index hibahatáron belül romlott tavaly év végéhez képest. A termelési színvonal és kilátások, valamint a rendelésállomány – kivéve az exportét – megítélése pesszimistább lett, a készleteké viszont sokat javult. A kapacitáskihasználás visszatért a válság előtti szintre. Az építőipari bizalmi index decemberi csúcsához képest lényegében nem változott. Januárban erősödött az előző háromhavi termeléssel való elégedettség, a rendelésállományok minősítése viszont kissé romlott. Ugyanakkor a szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza példátlanul magas, az építőipar egészében 6,2 hónap. A kereskedelmi bizalmi index a decemberi lassú emelkedés után januárban hasonló mértékben csökkent, ezzel együtt az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a rendeléseké érezhetően javult. A szolgáltatói bizalmi index növekedéssel kezdte az évet. A forgalmi várakozások kedvezőbbek lettek, az üzletment megítélése stagnált. A cégek kapacitáskihasználása magas (90%) volt.

A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével javult, kissé emelkedett viszont a lakosság munkanélküliségtől való félelme. A vállalatok szerint a bővülés fő akadálya a munkaerő-hiány. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült decemberhez képest, az utóbbiakon belül azonban nem csökent az áremelésre készülő cégek aránya. A kereskedelmi és a szolgáltató cégeknél nem változott az árváltoztatási szándék, minimálisan erősödött viszont a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság várható helyzetéről alkotott vélemény a kereskedelem és a lakosság kivételével – ahol de-cemberben volt jelentős pozitív változás – minden ágazatban érezhetően kedvezőbb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index januárban – a decemberi jelentős emelkedést követően -kissé csökkent. Az emberek saját pénzügyi helyzetüket legutóbb 2006 áprilisában látták a mostaninál kedvezőbbnek, megtakarítási valamint nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására való hajlandóságuk viszont kissé romlott.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2011-2017