GKI: Ilyen arányú az újrahasznosítás és a környezetbarát termékek előállítása a hazai cégek körében

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 07. 27. 01:16

A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy 2022. májusi, 964, 5 fő feletti vállalkozásra kiterjedő reprezentatív felmérésre alapozva vizsgálta meg a hazai vállalkozások környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeit és a cégek tevékenységének fenntarthatóságát.

A vállalkozások 21%-a teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36%-uk esetenként, 43%-uk pedig egyáltalán nem törekedett erre. A legnagyobb arányban a 11 fő alatti (26%) és a 151–250 fő között foglalkoztató cégek törekedtek erre (23%). A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel hasznának újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 fő közötti vállalatok, ahol ¾-ük törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61%-a az építőipariak 43%-a, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62%-a.

Törekszik-e az Ön vállalkozása arra, hogy újrahasznosítható anyagokból állítsa elő termékeit? Létszámkategóriák szerint (százalék)

A vállalkozások 34%-a állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást. Kedvező ugyanakkor, hogy a cégek 9%-a tervezi a környezetbarát termékek/szolgáltatások előállítását. Legnagyobb arányban a 151–200 fő közötti vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62%), legkevésbé pedig a 11 fő alatt foglalkoztató vállalkozások (30%). A feldolgozóiparban a cégek 32%-a, az építőiparban 70%-a törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29%-a, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25%-a.

Az Önök vállalkozása termel-e környezetbarát terméket/szolgáltatást, létszámkategóriák szerint (százalék)

Látható tehát, hogy az ilyen tevékenységek jelentősen függ a cégek méretétől és ágazatától. Az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye (illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani) Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál. Jó példa erre a Kormány által preferált akkumulátor gyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környeztet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.