GKI Gazdaságkutató Zrt. részletes előrejelzése 2018-19-re

A magyar gazdaság 2018 harmadik negyedévében a bárki által vártnál gyorsabban, 4,9%-kal bővült, ekkora negyedéves ütemre tizenhárom éve nem volt példa. A magyar dinamika az EU által is használt módszertan szerint az első három negyedévben több mint kétszerese volt az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a régióban. Minden bizonnyal ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis 2018 utolsó negyedévében és főleg 2019-ben várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában is romlás várható. A GKI a KSH által felülvizsgált korábbi, valamint a vártnál kedvezőbb harmadik negyedévi adatok alapján 4,2%-ról 4,6%-ra emelte idei GDP-prognózisát, 12%-ról 15%-ra beruházási és 4,5%-ról 5%-ra fogyasztási előrejelzését. A 2019. évi előrejelzés nem változott, a GKI markáns lassulásra, csak 3,2% körüli növekedésre számít. A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben szinte minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban az építőipar, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül. 2018-ban az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat. A fiskális és a monetáris politika csak lassan szigorodik. A gazdaságpolitika korrekciói aligha érintik az egycentrumú magyar modell lényegét.

Világgazdaság. A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött. 2019-ben enyhe, de a korábban vártnál erőteljesebb lassulás, fokozódó bizonytalanság várható. Globális kockázat az amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája, ennek következtében a protekcionizmus terjedése, a kereskedelmi háború eszkalálódása, bár ebben decemberben némi megnyugvás tapasztalható. A kiszámíthatatlanságot 2019-ben valamelyest ellensúlyozhatja az amerikai képviselőházban létrejött demokrata többség. A Fed által kilátásba helyezett további kamatemelések tovagyűrűző hatása; a túlértékelt részvénypiacok korrekciója; az olasz pénzügyi helyzet esetleg válságosra fordulása; a török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság esetleges szétterjedése különösen az eladósodott felzárkózó országokban vezethet pénzügyi gondokhoz. Továbbra is fennállnak a geopolitikai feszültségek (Irán, Ukrajna, Észak-Korea, stb.). Az EU-ban az európai parlamenti választások közeledtével fokozódik a politikai küzdelem, amit az EU-ellenes populista erők megerősödése nyomatékosít. Merkel fokozatos távozása, Macron meggyengülése növeli a bizonytalanságot. Különösen veszélyes az olasz kormány gazdaságpolitikája, mely a bankrendszer esetleges megroggyanását és államadósság-válságot idézhet elő. Még mindig nagy a bizonytalanság az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése kapcsán. Az integráció működését sokféle – például észak-déli, nyugat-keleti, mélyebb együttműködésben érdekelt és EU-szkeptikus, vagy éppen a migrációval kapcsolatos – megosztottság is nehezíti. Bizonytalanság övezi az EU (Brexit után megmaradó) 27 tagállamának konstruktív együttműködését az új költségvetés elfogadásában, az egységes világgazdasági fellépés érdekében. A politikai kockázatok felerősítik a gazdasági nehézségeket.

Gazdasági várakozások. Novemberben folytatódott az EU konjunktúraindexének lassú eróziója, így e mutató másfél éves mélypontjára került.  A német ipari bizalom novemberben tovább csökkent, utoljára ugyancsak másfél éve volt ilyen alacsony. A GKI konjunktúraindexe novemberben lényegében változatlan maradt. Az üzleti bizalmi index 2018. évi átlaga körül alakult, a fogyasztói viszont éves mélypontja közelébe került, bár továbbra is optimizmust jelez. Az OTP-GKI 2018 őszi agrárkonjunktúra-felmérés szerint a mezőgazdasági vállalkozások óvatos optimizmussal néznek a következő félév elé. A GKI fővárosi és országos ingatlanpiaci indexe 2018 októberében egyaránt újabb historikus csúcsára jutott.

Gazdaságpolitika. A világgazdaság egészéhez hasonlóan a magyar gazdaság is stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt, de a kockázatok emelkednek. Egy csaknem évtizedes fellendülés után a markáns lassulás, netán a recesszió esélye növekvő. Erre azonban a magyar gazdaságpolitika még csak szavakban készült fel, ugyanis a fiskális és monetáris politika egyaránt prociklikus. Az idei gyors növekedés a magyar modell ellenére, mindenekelőtt az EU-támogatások (megelőlegezése) hatására következett be. Ezek dinamizáló szerepe már 2019-ben is markánsan csökken. A kormányzat a kiutat – helyesen – a versenyképesség javításában látja, ez azonban a versenykorlátozó, államközpontú, lojalitásalapú magyar modell érintetlenül hagyása esetén csak csekély eredményt hozhat. Ráadásul 2018-ban a térfoglalás rendkívül felerősödött az igazságszolgáltatásban, a tudományban, a felsőoktatásban és a médiában. Magyarország politikailag elszigetelődött az EU-ban. A merev, konfrontatív magyar álláspont azért is kockázatos, mert a 2019. évi Európai Parlamenti választásokon ugyan a populista erők előretörése várható, de mivel a győztesek összességében minden bizonnyal a centrumpártok lesznek, a magyar oppozíció – lévén a közös európai költségvetés elfogadása legalább annyira magyar, mint nyugat-európai érdek – nem sok jót ígér (például a jogállamiság szempontjának érvényesítésével kapcsolatban). A donor országok populista pártjaitól pedig nem várható a kohéziós források bővítésének támogatása.

Fogyasztás. 2018-ban is nagyon gyors, de az előző évi kétszámjegyűnél kisebb, 8,5% körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re 5,5% körülire csökken. Az ideihez hasonló minimálbér-emelés 2019-ben is nyomást gyakorol a keresetekre, a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása is jelentős, azonban a versenyképességi kényszer már sok cégnél erőteljesebb korlátot állít a béremelések elé. Érezhetően, a versenyszféráéval azonosra lassul a közszféra béremelkedése. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 5%-kal feltehetőleg 2018-ban éri el csúcspontját, majd 2019-ben 3,5% körüli lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége enyhén emelkedik.

Beruházás. Az állóeszköz-felhalmozás 2017-ben végre meghaladta a válság előtti szintet. 2018-ban 15%-os volumenbővülés várható a tavalyi 18,2% után, majd 2019-ben már „csak” 5%-os bővülés valószínű. A 2016-ban 19,6%-os beruházási ráta 2017-ben 22,2%-ra nőtt, 2018-ban 24,5% közelébe emelkedik, meghaladva a válság előtti szintet. 2019-ben 25% várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések jóval az átlag alatt növekednek.

Reálfolyamatok. Az EU módszertana szerinti magyar növekedés 2018 harmadik negyedévében 5,2%, minden korábbi mérésnél magasabb volt. Ennél az EU-ban csak a máltai, a lengyel és a lett növekedés volt gyorsabb. Az előrejelzések ezt a sorrendet valószínűsítik az év egészére is, 2019-ben azonban a 3-3,5%-os magyar növekedés már a gyengébbek közé fog tartozni a régióban. 2018 első három negyedévében a GDP 4,8%-kal, a belföldi felhasználás ennél lényegesen gyorsabban, 6%-kal bővült. A GKI az év egészében is hasonló különbségre számít, s ennek megfelelően fennmarad az import exportnál mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabb növekedése is. Ez a különbség egyébként csak fele az egy évvel korábbinak. A belföldi felhasználás 2019-ben már csak 0,5-1 százalékponttal haladja meg a gazdasági növekedést, az import/export olló pedig – a belföldi felhasználás lassabb bővülése következtében – 0,5 százalékponttal záródik. Ennek megfelelően mindkét évben csökken, bár továbbra is magas marad a külkereskedelmi aktívum. A magnövekedés – a mezőgazdaság és közszolgáltatások nélküli GDP – mindkét évben (bő 1, illetve szűk 0,5 százalékponttal) gyorsabb lesz az egész gazdaság növekedésénél, a közigazgatási szektor ugyanis idén várhatóan stagnál, s jövőre is csak kissé bővül, s a mezőgazdaság is átlag alatt fejlődik.

Az ipari növekedés 2018-19-ben lassul, főleg az európai ezen belül is német járműipar gyengélkedése miatt. A magyar ipari növekedést a kivitel helyett már a belföldi értékesítés vezérli. Az ipari várakozások kissé rosszabbak az első félévre jellemzőnél. 2018-ban 3,5%-os, 2019-ben 3% körüli növekedés várható. Az építőipar 2018-ban is szárnyal, az ágazat szerződésállománya magas, bár a magasépítésben már mutatkoznak kedvezőtlen jelek. A termelői kilátások továbbra is csúcson vannak. Az építőipari termelés idén várhatóan legalább 22, jövőre 5%-kal nő. A mezőgazdaságban a 2018-as év az év elején vártnál kevésbé sikerült jól a két aszályos periódus miatt. Az öntözési rendszer fejletlensége nemcsak az általános csapadékhiány, de a nem megfelelő időben hulló eső esetén is gondot okoz. A mezőgazdasági GDP 2018-ban mintegy 2%-kal bővül, 2019-ben stagnálás várható, amitől az időjárás függvényében fel- és lefelé is jelentős eltérés lehet. 2018-ban a reáljövedelem növekedési üteme az előző évhez képest kissé csökken, azonban a fogyasztók „kisimítják” vásárlásaikat, így a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme a 2017-es 5,3%-ról 6,5% körülire emelkedik. 2019-ben a reáljövedelem növekedési üteme tovább mérséklődik, emiatt a kiskereskedelmi forgalom is lassabban, 4%-kal bővül. A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik (a 2017. évi 8,1 milliárd euróról 6,5, illetve 6 milliárd euróra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok tavaly 0,4%-kal, az idei első három negyedévben 0,7%-kal romlottak. Az év egészében 0,5% körüli romlás, 2019-ben lényegében változatlan cserearány várható.

Foglalkoztatás. A foglalkoztattak száma 2018-ban 1%-kal, 2019-ben legfeljebb 0,5%-kal emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliségi ráta csökkenése az előző hónapokhoz képest nyáron megállt, de éves átlagban még csökken, 2018-ban 3,7%-ra, 2019-ben 3,6%-ra. Eközben a közfoglalkoztatás 2017-ben elindult lassú visszaszorítása folytatódik. Az egy foglalkoztatottra, illetve egy alkalmazottra jutó GDP alapján mért termelékenység 2018-ban 3,5%-kal, 2019-ben 2,7%-kal emelkedik, ami javulás a korábbi évekhez képest.

Pénzügyi szektor. 2016-tól a vállalati, 2017-től a lakossági hitelállomány is növekszik, ez utóbbi 2018 harmadik negyedévében még soha nem látott mértékben ugrott meg az előző negyedévhez képest. Az állománybővülés mértéke feltehetőleg 2018-ban éri el csúcspontját, de a növekedés 2019-ben is folytatódik. A bankok által alkalmazott kamatmarzs hároméves csökkenés után az elmúlt hónapokban újra szélesedni kezdett, részben a fix kamatozású lakáshitelek térnyerése következtében. A bankok hitelportfoliója, nyereségessége és tőke-megfelelési mutatója kedvező, azonban az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

Belső és külső egyensúly. Az eredményszemléletű államháztartási hiány 2018-ban már hatodik éve lesz 3% alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban; távolodik a középtávú céltól; a strukturális deficit pedig 3% feletti. Bár az eredményszemléletű deficit 2018 első három negyedévében mindössze a GDP 0,4%-a volt, az adóbevételek nagyon kedvezően alakulnak, az éves pénzforgalmi deficit mégis az előirányzottnál 500 milliárd forinttal magasabb (1900 milliárd forint körüli) lehet. Ez mindenekelőtt az EU-transzferek hazai megelőlegezésének következménye, ami korlátozza a GDP-arányos államadósság csökkenthetőségét. Idén – az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is – a tervezett 2,3%-nál egy hajszállal kisebb, 2,2% körüli, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7%-nál valamivel magasabb, 2% körüli deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén még kreatív módszerekkel is csak minimálisan, jó esetben csak 73% körülire csökken a tavalyi 73,3%-ról. 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, megközelítheti a 71%-ot. A folyó fizetési mérleg hatalmas többlete 2016. óta a belföldi felhasználás gyors emelkedése következtében folyamatosan és látványosan, 2019-re a GDP arányában mintegy 4,5 százalékponttal csökken. A külső finanszírozási képesség 2015-ben érte el 8,3 milliárd euróval csúcspontját, a 2017. évi 5,1 milliárd euróhoz képest azonban az ismét emelkedő EU-transzferek hatására kissé erősödik, a GDP arányában 2018-ban 4% körül stagnál, 2019-ben pedig 4,5-5%-ra emelkedik. Magyarország hitelminősítésének javítása 2018-ban nem folytatódott.

Infláció, kamat, árfolyam. Az infláció több mint két éve, 2016 szeptembere óta gyorsulva emelkedik, a 2017. évi 2,4% után 2018 első tíz hónapjában átlagosan 2,8%, októberben pedig már 3,8% volt. Novemberben viszont az olajár-csökkenés hatására az áremelkedés csak 3,1% volt. Az infláció többek között az élénkülő kereslet, a növekvő bérköltségek, az olaj világpiaci áremelkedése és a forint gyengülése következménye. Az infláció 2018-ban 2,9%, 2019-ben 3,5% lesz. 2018-19 fordulója környékén a kamatfolyosó feljebb csúsztatása várható, az alapkamat emelésére pedig feltehetőleg. 2019 nyarán, az EKB kamatemelését követve kerül sor. 2019 végére az alapkamat 1-1,5% körüli lehet. 2018-ban 320, 2019-ben 325-330 forintos euró-árfolyam várható.

Az előrejelzés kockázatai. A GKI 4,2%-ról 4,6%-ra emelte idei GDP-prognózisát, s az ennél is kissé gyorsabb növekedésnek nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A beruházásoknál ugyanez a helyzet. A 2019-re előrejelzett 3,2%-os növekedési ütem nem változott. Itt a korábban gondoltnál is magasabb bázis – mivel a gazdasági növekedés hajtóerői kifulladóban vannak – még kisebb ütemet valószínűsít, ugyanakkor az áthúzódó hatások, a növekedés erőltetése ezt több mint ellensúlyozhatja. Az inflációs prognózis nem változott, a pontos érték 2018-ban várhatóan 2,9% lesz. 2019-re a GKI 3,5%-os inflációt vár, ez a világpiaci olajárak újrainduló növekedése, a béremelések árakban való erőteljesebb megjelenése, illetve a jegybanki szigorítás halogatása és ezzel a forint erőteljes gyengülése esetén még magasabb is lehet. A magyar gazdaság pályája szempontjából az EU-kapcsolatok jövője jelenti a legnagyobb kockázatot, de a világgazdasági konjunktúra csúcspontján való túljutás, a magyar modellhez való ragaszkodás egyaránt rontja a középtávú növekedés lehetőségét.

A GKI prognózisa 2018-2019-re

Forrás: KSH, GKI