GKI: fokozatosan lassul a gazdasági növekedés

A magyar gazdaság 2015 második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog a GKI szerint, főleg a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a mérsékeltebb kiviteli lehetőségek következtében – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzéséből.

Az MTI-hez eljuttatott prognózis alapján a tavalyi 3,6 százalék után az idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése várható. A társaság megjegyezte, hogy míg 2014-ben a magyar gazdaság átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte.

A GKI kifejtette: a magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A kevés új ipari kapacitás, a kevesebb exportálható mezőgazdasági árualap és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válása miatt romlottak a kiviteli lehetőségek. A nyár folyamán lassult is a kivitel bővülése.

A kiskereskedelemben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt – mivel a pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való bekötése tavaly szeptemberben lett kötelező – az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható – véli a kutatóintézet.

Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek, az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben növekednek. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után 2 százalék körüli lesz, de mindezt a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek 2-2,5 százalékos emelkedésére számít a GKI.

A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalék körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez – vélekedett a kutatóintézet.

Az államháztartás első kilenc havi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százaléka, részben az EU-finanszírozás egy részének átmeneti felfüggesztése miatt, ez azonban véget ért. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos, és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiányt prognosztizáltak a szakemberek. A külső egyensúly az első fél évben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek – közölték.

A világgazdaságban, a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt, a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható: gyengül az Amerikában megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az Európai Unió növekedési teljesítménye, amit nem ellensúlyoznak az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, illetve a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása sem. A görög pénzügyi csomag ugyan rövidtávon stabilizáló hatású, de a politikai kockázatok erősödnek, s az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek – írta a GKI. (MTI)