GKI: Az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés

A magyar gazdaság az idei első negyedévben 5,3%-kal, rekordsebességgel növekedett. Ez az ütem az EU-ban Máltával és Romániával együtt messze a leggyorsabb, a többiek még a 4%-ot sem érték el. Az EU átlaga 1,5%, az euróövezeté 1,2% volt, azonos az előző negyedévivel. A kedvező magyar adat hatására a GKI – más előrejelzőkhöz hasonlóan – emelte idei GDP-prognózisát, 3,5%-ról 4%-ra. Általános vélemény, hogy az év hátralevő részében lassulás várható, a prognózisok éves átlagban jellemzően kissé 4% felettiek.

Az első negyedévben különösen a beruházások, illetve az építőipar növekedése volt látványos. A beruházások 26,4%-kal, ezen belül az építésiek 34%-kal, a gépberuházások 21%-kal emelkedtek. Az építőipar termelése egészen elképesztő mértékben, közel 50%-kal emelkedett. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Idén a beérkező EU-transzferek és főleg azok tényleges felhasználása tovább emelkedik, de a tavalyi 17% után már csak 13% körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya március végén már 1,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, s csúsznak egyes jelentős autóipari beruházások.

Várhatóan az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé gyorsabb (4 illetve 5%) lesz a korábban gondoltnál, az év során azonban az első negyedévhez képest némi lassulás várható. Az első negyedévinél (4,8%) és a tavalyinál (4,6%) feltehetőleg kissé lassúbb, 4,3% körüli lesz a fogyasztás bővülése is. A bérek növekedési üteme már tavaly is lassan, de szinte folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8% körülire fékeződtek. Idén is magas, 6,5%-os dinamika várható. Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8% körüli nyugdíjemelésre kerül sor. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

2019. február – április átlagában a foglalkoztatottak száma 1,1%-kal emelkedett. Eközben jelentősen (mintegy 40 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozóké. A 3,5%-os munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 6% körüli arány is kisebb az EU átlagánál.

Az áprilisban 3,9%-os magyar infláció Románia mögött a második legmagasabb volt az EU-ban, mintegy kétszerese az átlagnak. A maginfláció pedig már márciusban elérte a 3,8%-ot. Az MNB változatlanul ultra laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, s kiváltotta a forint jelentős gyengülését. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése közvetve már most is monetáris szigorítást jelent.

Az év során a folyó fizetési mérleg egyenlege már várhatóan negatív lesz, de a beáramló EU-transzferek hatására a folyó fizetési és tőkemérlegben még 2 milliárd euró többlet várható.

A GKI prognózisa 2019-re