GKI: A román gazdaság hasít

Magyarország és Románia egy főre jutó reál GPD-je (oszlopdiagramm, ezer euró) és GDP volumen indexe (szaggatott vonal, 2010=100%) 2010-2020

Forrás: Eurostat és a Világbank adatai alapján GKI számítás

2010 után az Eurostat adatai alapján a román gazdaság bővülése euróban mérve (+35%) jelentősen felülmúlta a magyart (+24%). Az egy főre jutó euróban mért GDP terén is jelentősen csökkent a két ország közötti különbség, míg 2010-ben Romániában az egy főre jutó GDP 62%-a volt a hazainak (6,2 és 10 ezer euró), addig 2020-ra már 70%-a (8,8 és 12,6 ezer euró). 2010-ben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben a magyar adat az uniós átlag 66%-a, a román pedig 52%-a volt, addig ez a arány 2020-ra 74, illetve 72%-ra javult. Vagyis a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP-ben Románia beérte Magyarországot 2020-ra!

Kétkeresős, kétgyermekes családok éves átlagos nettó keresetének alakulása, 2010-2020 (ezer euró)

Forrás: Eurostat adatai alapján GKI számítás

Gazdasági fejlettség mellett a keresetek növekedésének ütemében is csökkent a két ország közötti különbség. Míg 2010-ben egy kétkeresős, kétgyermekes román házaspár egy hasonló magyar házaspár éves nettó keresetének 60%-át kereste meg egy év alatt (8 ezer, illetve 13,6 ezer euró) addig ez a különbség 2020-ra jelentősen csökkent (83%-ra) (17,7 és 21 ezer euró). Mindezt úgy, hogy a magyar háztartások keresetét a családi adókedvezmény növeli. A kétkeresős, gyermektelen családok esetében a román 2020-as érték 90%, tehát már csak 10% a különbség a magyar párok javára.

Az előbbi indikátorok alakulásában fontos szerepet játszhat a népesség és azon belül is a képzett lakosság kivándorlásának alakulása. Tartós kivándorlás tekintetében Románia jelentősen megelőzi Magyarországot, az előbbit 2010 és 2019 között 2 millió, az utóbbit 350 ezer munkavállalási korú személy hagyta el. Tehát 9 év alatt Romániát ezer lakosra vetítve 10, Magyarországot 3,5 munkaképes ember hagyta el. Ez a maradó lakosság szempontjából előnyös is lehet (munkahelyek szabadultak fel, illetve a hazautalt jövedelmek is segítik az otthonmaradt családtagok fogyasztását). 

A fenti eredményekből látszik, hogy még a magas kivándorlás mellett is, Románia gazdasága (a hazaihoz képest különösen) jól teljesít. Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarország kapta 2010-2020 között egy főre jutóan a legtöbb EU támogatást, amit eszerint nem sikerült jól elköltenünk. Érdemes lehet ez alapján összehasonlítani a két ország gazdaságpolitikáját, különösen a korrupció elleni határozott román fellépést és az euroatlanti szövetséggel való kapcsolatok erősítését. Lehetséges, hogy a teljesítmények különbségét ezek önmagukban is megmagyarázzák!