GKI: A kormány által támogatott nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot

Habár ezen reindusztrializációs tervek környezeti és gazdasági szempontból nem tűnnek kifizetődőnek, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk még lehet pozitív. Mivel alacsonyan képzett munkaerő is be tudja tölteni ezeket a pozíciókat, így térbeli elhelyezkedés szempontjából ezeket a gyárakat a magas munkanélküliséggel rendelkező régiókba célszerű telepíteni, ahol helyben biztosított a működéshez szükséges munkaerő. Hogy ez így történik-e, megvizsgáltuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2024. decemberi adatain a település szintű munkanélküliségi arányt. Az NFSZ által relatív mutatóként közölt ráta a nyilvántartott álláskeresők számát mutatja a 15-64 éves népességre vetítve. Az országos átlag 3,5% volt.

A térképen fehér színnel láthatóak a minimális (0-2 százalék) munkanélküliségi aránnyal rendelkező települések (542 település), amelyek közül 36 településen egyetlen munkanélküli sincs. Emellett a sárga színnel rendelkező települések (1243 település) rendelkeznek alacsony munkanélküliséggel (2-5 százalék). A települések 56%-a tartozik az első kettő kategóriába. A zölddel (5-10 százalék) jelölt területeken (923 település) már jelentősebbnek mondható munkanélküliség van, a kékkel (10-15% közötti ráta) és pirossal (15%-nál nagyobb arány) színezett települések pedig egyértelmű válságövezetek (308, illetve 161 település). A legsúlyosabb munkanélküliség Dél-Somogyban, Dél-Baranyában, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék északi részén, valamint a román határ mentén található. A nagy települések alacsonyabb munkanélküliségi rátája lefelé, míg a kistelepülések magasabb munkanélküliségi rátája felfelé viszi az arányt.

Célszerű lenne a magas munkanélküliségű területekre összpontosítani a beruházásokat, és nem az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő északnyugati országrészbe, a budapesti agglomerációba, vagy Szegedre. Ennek következménye egyrészről a vendégmunkások alkalmazása, a korábban említett magas munkanélküliségi országrészekről a hazai munkavállalók hosszabb távú ingázása vagy a helyi munkaerő piacról a dolgozók átcsábítása. Ami a GDP termelést illeti: a kis munkanélküliséggel jellemezhető körzetekbe telepített nagyfoglalkoztatók a szomszédos üzemekből fogják elszívni elsősorban a szükséges munkaerőt, ami a termelés csökkenését eredményezi ezeknél az üzemeknél, ami mérsékli a keletkező hozzáadott értéket.

A térképre tekintve látható, hogy a kormány által támogatott nagyberuházások rendre a kis munkanélküliséggel jellemezhető területekre települtek. Ezek esetében nem csak arról van szó, hogy az adott településen alacsony a munkanélküliség, de még a szélesebben értelmezett vonzáskörzetükben sincs nagy létszámú „szabad” munkaerő. Emiatt az ország hosszú távú térségi felzárkózásában ezen beruházások várhatóan elhanyagolható szerepet fognak játszani. Bár hazai jövedelem nem igen keletkezik, a statisztika (térségi GDP) mégis szép képet fog mutatni ennek ellenére!

Település szintű munkanélküliségi ráta (%)

Forrás: NFSZ

Ahhoz, hogy az elzárt, magas munkanélküliséggel rendelkező településekre beruházók érkezzenek természetesen megfelelő infrastruktúra fejlesztésekre és át-, illetve továbbképzésekre is szükség van. Ez még a kormány vidékfejlesztési politikájával is összeegyeztethető lenne, ha az nem egyes vidéki nagyvárosok (elsősorban Debrecen) túlzott támogatására helyezné a hangsúlyt.