GKI: A forró nyár után is befagyott állapotban a magyar gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a GDP tavalyi és 2013. I. félévi visszaesését a II. félévben minimális, kb. 0,5%-os növekedés követi. Ez és az év egészében várható 0,3% körüli növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének – a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek – lesz az eredménye. A többi ágazat, s a fogyasztás és a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét.

Magyarországon az I. negyedévi GDP-visszaesést a II. negyedévben 0,2%-os növekedés követte. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező – ott még a II. negyedévben is 0,2%-os visszaesés volt tapasztalható -, de jóval elmarad az 1% körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától. Az I. félévben a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az I. félévben még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. (Az I. félévben az ipar belföldi értékesítése 4%-kal csökkent, a kivitele viszont 1,4%-kal nőtt.) Az I. félévben a teljes magyar árukivitel is alig emelkedett – júniusban egyenesen csökkent -, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jellemzőtől. A beruházások a II. negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökkentek. A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek közel 1,5%-os emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.

A foglalkoztatás az I. félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2%-kal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5%-kal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken.

A GKI 2013 egészére 2,2%-os inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással.

A Monetáris Tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is bekövetkezhet. Az államháztartási hiány idén magasabb lesz a 2,7%-os célnál, de 3% környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80%-a körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el.

A GKI prognózisa 2013-ra

* Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

** 2013. I. negyedév

* ** 2013. I-VII. hó

**** 2013. V-VII. hó

A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM