Gigafarm Kínában

Két éve vív gazdasági háborút Oroszország az Európai Unió ellen, és egyelőre nem úgy fest, hogy túlságosan megsínylené a 2014 augusztusában bevezetett élelmiszer-embargót. A harcban rögtön akadtak hűséges és élelmes segítői is, Kína például a közelmúltban határozta el, hogy létrehozza a világ legnagyobb tehenészetét szűkölködő szomszédja ellátására. A 100 ezresre tervezett állatállomány kiszolgálását egy óriásfarmon végzik majd – olvasható az agrarszektor.hu-n.

Oroszország és az EU az ukrán válság révén kerültek szembe egymással, és úgy tűnik, nem is békülnek ki egyhamar. A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, valamint hal- és húsfélék beviteli tilalma legalább 2017. december 31-ig marad érvényben. Mindez természetesen súlyos csapást jelent Vlagyimir Putyin államára is, amely folyamatosan keresi azokat a forrásokat, ahonnan a kieső készleteket pótolni tudja.

Kína személyében értékes partnerre találtak, hiszen a kelet-ázsiai gazdasági és politikai nagyhatalom a jelentős haszon reményében mindig is szeretett nagyban gondolkodni. 2015 nyarán láttak neki egy akkora tehenészet létrehozásának, amilyet még nem látott a világ. 160 millió dolláros beruházás révén 100 ezer szarvasmarhát befogadni képes megafarm jön létre Mudancsiang város közelében, a takarmány előállítását pedig 115 ezer hektárnyi földterületen végzik majd (elsősorban Oroszországban), amit további 200 ezer hektárral egészítenek ki, ha gőzerővel beindul a termelés. Az orosz és kínai befektetőkből álló társaság a következő ötven évben még legalább 450 millió dollárt szeretne a projektre fordítani. A kezelésükben álló földterület nagysága bizonyos források szerint már most eléri a 9 millió hektárt.

Tejből és tejtermékekből középtávon tehát aligha lesz hiány az orosz boltokban, és ennek az EU lehet a legnagyobb vesztese. Az embargó előtt az unió csak sajtból 300 ezer tonnát exportált Putyin „birodalmába”, ám a kínai termelés felpörgésével minden elveszni látszik. A hatalmas befektetések láttán most már azon kell gondolkodnunk, egyáltalán visszatérhetünk-e valaha az orosz piacra – fejezte ki aggodalmát Mansel Raymond is, a COPA-COGECA tej és tejtermékek munkacsoportjának elnöke. A félelem jogos, hiszen az épülőfélben lévő óriásfarm évente 800 millió liter tej előállítására lesz képes (ez a magyarországi termelés nagyjából felével megegyező), amiből például 100 ezer tonna sajt készíthető, vagyis idővel valóban szükségtelenné válhat az uniós export.

De hogyan is néz majd ki egy ilyen óriásfarm? Összehasonlítási alapként vehetjük Kína eddigi legnagyobb tehenészetét, amely a China Modern Dairy társaság kezelésében áll, ám „mindössze” 40 ezres állatállománnyal rendelkezik. Az istállók hossza megközelíti a 400 métert, a tehenek alatt naponta kétszer almoznak, a trágyaeltávolítás pedig gyakorlatilag folyamatos. Mindehhez természetesen jelentős számú munkaerő szükséges, ami Kínában nem jelent gondot, a China Modern Dairy is közel 5300 alkalmazottat foglalkoztat 22 telephelyen. Az elektromos áram előállításához napelemeket, illetve a keletkező biogázt is felhasználják, és a tehenészet UHT-tej előállításához szükséges felszereléssel is rendelkezik.

A hús- és tejfogyasztás rohamos hazai emelkedésével Kína csak a tudomány segítségével tud lépést tartani. A tervek szerint már ebben az évben nekilátnak 100 ezer szarvasmarha embrió mesterséges előállításának Tiencsinben, és a „termelést” rövid időn belül 1 millióra fogják emelni. A klónozás folyamata során elegendő lesz csupán egyetlen, a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező egyedet kiválasztani, utána már tetszőleges számú, az anyaszervezettel genetikai szempontból teljesen megegyező utódot létrehozni. Az eljárás egészségügyi kockázatai ma még nem ismertek, de a kínai boltokban már régóta jelen vannak a hasonló procedúra révén létrejött banánok, eprek és más gyümölcsök. A lista tehát hamarosan a hús- és tejtermékekre is kiterjed. Életemben nem ettem még ennél finomabb marhát – mondta Hszu Hsziaocsun, a projektben részt vevő BoyaLife Group elnöke, aki a jelek szerint már meg is kóstolta a klónozással készült húst. Kína jelenleg a világ marhahús-termelésének 12%-át biztosítja, és az USA és India mögött a harmadik legnagyobb tejtermelő.

Az ambiciózus projekt első része 2018-ban zárul, és ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, a kínaiak az eddigiekhez hasonló intenzitással folytatják majd a fejlesztést. Nem elhanyagolható ugyanakkor a tervek környezeti hatása sem, egy új tanulmány szerint ugyanis már egy 2500-as állományú tehenészet is olyan mértékű szennyezést produkál évente, mint egy 400 ezres nagyváros. 100 ezer szarvasmarha tehát olyan nyomot fog majd hagyni környezetén, mint egy 16 milliós metropolisz. (agrarszektor.hu)