GfK Vásárlóerő: óriási a szakadék Európa északi-nyugati és déli-keleti fele között

A GfK adatai szerint az idei évben Európa lakosságának mintegy 4 százalékkal nagyobb összeg állt rendelkezésére, mint egy évvel ezelőtt. A kontinens vásárlóerő-térképe továbbra is jelentős országonkénti és régiónkénti különbségeket mutat – olyannyira, hogy középmezőny gyakorlatilag nincs. Európa tíz legmódosabb országának lakossága az európai átlag mintegy másfélszereséből gazdálkodik, míg 26 ország az európai átlag alatti elkölthető jövedelemhez jutott 2015-ben. Magyarország immár harmadik éve tartja magát a 31. helyen.

A GfK Vásárlóerő tanulmány adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,13 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13.636 euró (szemben a legutóbb számított 13.112 euróval) elméletileg elkölthető jövedelemből él. Ez 4,2 százalékkal több, mint 2014-ben, ami a vizsgálatban résztvevő több országban is egybeesik a reáljövedelem növekedésének arányával.

A lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke azonban országonként és régiónként egyaránt jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére némiképp nőtt, ám még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest. Olyannyira nagyok az eltérések a 42 vizsgált országot tekintve, hogy gyakorlatilag nincs „középmezőny” – egyedüliként Spanyolország egy főre jutó vásárlóereje közelíti meg az európai átlagot.

A Top10 európai ország rangsora az egy főre jutó vásárlóerő alapján, 2015

Forrás: © GfK Vásárlóerő 2015

Európa tíz legtehetősebb országa az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben, míg a leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese. Huszonhat ország él az európai átlag alatti összegből. Az Európa lakosságának 40 százalékát adó négy legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60 százaléka fölött rendelkezik. Külön említést érdemel az eseménydús évet megélt Görögország, ahol a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, s így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte.

Európa sereghajtói – immár tradicionálisan – Moldova és a katonai konfliktus által is sújtott Ukrajna, ahol az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2.000 eurót sem. Az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1.214 euró.

Magyarország immár harmadik éve a 31. helyen áll annak ellenére, hogy a hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index kis mértékben – 37,7 százalékról 38,4 százalékra – nőtt. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4.949 eurót meghaladva 2015-ben 5.239 euró volt.

Az adatokat elemezve az látható, hogy az országon belüli – a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti – különbség mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhén csökkent (128,6-ról 127,2-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé több, mint tavaly (73,2-ről 74,1). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.