GfK: tovább nőtt a különbség a hazai vásárlóerőben

Jelentősebb átrendeződés nem történt az elmúlt egy évben, de a leggazdagabb és a legszegényebb magyarországi településeken élők vásárlóereje közötti különbség tovább nőtt – derül ki a GfK piackutató szerdán Budapesten ismertetett tanulmányából.

A vásárlóerő országon belüli megosztása továbbra is nagyon kiegyenlítetlen. A 2014-es adatok szerint a leggazdagabb hazai településen élők a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak – mutatott rá Vella Rita, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az európai országok listáján Magyarország az előző évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen, de tavaly még az európai átlag 38,9 százalékából gazdálkodhattak a magyarok, míg 2014-ben a 37,7 százalékából – közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója.

A tanulmány által vizsgált vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.
Vella Rita elmondta: a 2014-es adatok szerint egy európai lakos átlagosan 13 100 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, a magyar vásárlóerő 4950 euró.

Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb települések listáján nem történt lényegi változás az elmúlt egy évben, de az olló tovább nyílt. Az élen állók és a legelmaradottabbak vásárlóerő-indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137-re emelkedett.

A lista első öt helyén Telki, Paks, Üröm, Budajenő és Csopak áll, az itt lakók vásárlóereje a legnagyobb Magyarországon. Budajenő új szereplő az élen, Budaörs viszont kikerült az első ötből.

A leggazdagabb 100 település továbbra is az ország középső részén, a főváros vonzáskörzetében, és az észak-dunántúli régióban található, a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező települések az ország északkeleti és délnyugati határvidékein vannak – hívta fel a figyelmet az ügyfélkapcsolati igazgató.

A fővárost és a 19 magyarországi megyét vizsgálva csak hat megyében haladja meg a vásárlóerő az országos átlagot.
Az élen Budapest áll, a fővárosiak az egy emberre jutó országos átlag 128,6 százalékát költhetik el. A megyei lista második és harmadik helyezettje helyet cserélt tavaly óta, 2014-ben Fejér megye megelőzte Komárom-Esztergomot.
A legkisebb a vásárlóerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ott élők az átlag 73,2 százalékából gazdálkodhatnak.
A megyei jogú városok listájának élén Székesfehérvár áll, Fejér megye székhelye megelőzte Budapestet, Nyíregyháza pedig továbbra is az utolsó.

Az európai adatokat ismertetve Kozák Ákos elmondta: 2008 óta folyamatosan gyengül a hazai vásárlóerő, Magyarország egyre hátrébb szorul a kelet-közép-európai régióban.

Az igazgató felidézte, 2004-ben a régióból csak Szlovénia vásárlóerő-indexe volt a magasabb, 2014-re viszont már a balti államok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország is megelőzte Magyarországot. Szintén Magyarország elé került már tavaly Törökország is.

Szlovákia az egy főre jutó 7500 eurós vásárlóerővel 2014-ben az európai lista 23. helyén áll, jelentősen megelőzve a 31. helyen lévő Magyarországot.

A magyarok 4950 eurós vásárlóereje az európai rangsorban hetedik helyen álló németek 21 500 eurós vásárlóerejének mintegy negyede.

Az európai lista élén továbbra is Liechtenstein, Svájc, Norvégia, Luxemburg, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Franciaország és Finnország áll. (MTI)