GfK: nő az egészségesnek tartott élelmiszerek fogyasztása
Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége „normálisnak” nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.
A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.
A megkérdezettek alacsony hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség „normálisan étkezőnek” tartja magát vagy „azt eszi, ami ízlik neki”. Mindezek mellett nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása – állapították meg, idesorolva például a szárnyas húsokat, a rizst, a barna kenyeret, ásványvizet. Habár az élvezeti cikkek egy része – kávé, alkoholos italok, édességek – szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.
A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek több mint fele hetente többször is a főz.
Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.
A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi). (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Rekordösszeget spórolnak a német fogyasztók a fenntartható élelmiszereken
Németországban rekordalacsony szintre esett vissza a fenntartható termékek vásárlási hajlandósága.…
Tovább olvasom >NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Tovább csökkent a kiskereskedelem részesedése a lakossági költésekben az EU-ban
A kiskereskedelemben eszközölt kiadások 2023-ban immár a második évben csökkentek,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >